A Forbes listái alapján az orosz milliárdosoknak letelt a két szűk esztendő, újra a válság előtti gazdagságukban tobzódnak.  A vagyonukat többé-kevésbé visszanyerték (Abramovics a válságot már kiheverte, a válást még nem), a világ gazdagjai közötti versenyben is újra előkelő helyen állnak. És ami az igazán durva, hogy van egy nagy előnyük: miközben még mindig fiatalok, már nem lehet őket tapasztalatlansággal sem vádolni, hiszen átvészeltek egy válságot. Míg a tíz leggazdagabb amerikai átlagéletkora 68 év, a tíz leggazdagabb oroszé 50.

A tíz leggazdagabb orosz, Forbes, 2008-2011

Név

(kor 2011-ben)

2011.
Forbes

hely.

2011-es

vagyon 

md $

2010.
Forbes

hely.

2010-es

vagyon

md $

2009.
Forbes

hely.

2009-es

vagyon

md $

2008.
Forbes

hely.

2008-as

vagyon

md $

Vlagyimir Liszin (55) 14. 24,0 32. 15,8 93. 5,2 21. 20,3
Alekszej Mordasov (46) 29. 18,5 70. 9,9 122. 4,3 18. 21,2
Mihail Prohorov  (46) 32. 18,0 39. 13,4 40. 9,5 24. 19,5
Vlagyimir Potanyin (51) 34. 17,8 61. 10,3 318. 2,1 25. 19,3
Aliser Uszmanov (58) 35. 17,7 100. 7,2 450. 1,6 91. 9,3
Oleg Gyeripaszka (44) 36. 16,8 57. 10,7 164. 3,5 9. 28,0
Mihail Fridman (47) 43. 15,1 42. 12,7 71. 6,3 20. 20,8
Vagit Alekperov (61) 50. 13,9 58. 10,6 57. 7,8 56. 13,0
Roman Abramovics (45) 53. 13,4 50. 11,2 51. 8,5 15. 23,5
Viktor Vekszelberg (54) 57. 13,0 113. 6,4 397. 1,8 67. 11,2

A gazdagságukat döntően nehézipari állami vállalatok privatizációjával alapozták meg, jókor voltak jó helyen: menedzseri pozícióból váltak tulajdonossá. Ellentétben az amerikai gazdagokkal, akik azon izgulnak, hogy a menedzsereik jól gazdálkodjanak a vagyonukkal, cégeikkel, és békés jótékonykodással töltik nyugdíjas éveiket, az oroszok nem vonultak ki az üzleti döntésekből és hiperaktív luxusfogyasztásra rendezkedtek be.  Jótékonykodás helyett/mellett főleg sportcsapatokat tartanak el.

Az is igaz viszont, hogy ha az összes dollármilliárdos oroszt nézzük, akkor a helyzet kezd átalakulni, hiszen a 114-ből 33-an nulláról indultak a Финанс magazin felmérése szerint (ami persze még bármit is jelenthet). Mindenesetre ők is negyvenesek, így élethabzsolók (főleg az amerikai társaikhoz képest).

Vlagyimir Liszin, Alekszej Mordasov, Mihail Prohorov

A leggazdagabb orosz, Vlagyimir Liszin a Novolipecki Fémipari Kombinát (NLMK) vezetője arra jött rá, hogy Oroszország nagy. Ebből az egyszerű felismerésből meg lehet csúnyán gazdagodni, ha a szállítóipart lassacskán maga alá gyűri az ember. A sztori lassan indult be: egyszerű elektroműszerészként kezdett dolgozni a gyárban, aztán elvégezve az iskolákat fokról fokra lépegetett előre a ranglétrán, 1989-ben lett vezérigazgató-helyettes Karagandában. Azt tette sínre a pályafutását, hogy a feje fölül az igazgatóját, Oleg Szoszkovecet 1991-ben ipari miniszterré nevezték ki. A többi már történelem.  Persze, neki is van rádiója (Business FM), újsága (a frappáns nevű Газета), a sportból a sportlövészetet választotta (így a szövetségük elnöke is), a luxusfogyasztásból a szivart.

Alekszej Mordasov, a második leggazdagabb orosz történetében két fontos eseményt találunk. Először az leningrádi mérnök-közgazdász képzés 1987/88-as tanévében megismerkedik tanárával, Anatolij Csubajsszal, a 90-es évek későbbi reformideológusával, ez megalapozza a politikai kapcsolatrendszerét. A leningrádi-pétervári szál később ahhoz is hozzásegíti, hogy jó viszonyt alakítson ki Putyinnal. 1993-ban mindössze 27 éves, amikor arra kéri fel akkori igazgatója, hogy mint a vállalat vezető közgazdásza a cserepoveci fémipari vállalat privatizációját bonyolítsa le. Így lett Mordasov a Szeversztal igazgatója és többségi tulajdonosa. Mondom: jókor kell jó helyen lenni. Mordasov később azt mondta minderről, hogy lehet, hogy nem volt túl igazságos a privatizáció, viszont lett a gyárnak valódi gazdája. Ja, így már minden világos.

A top10 listáról Abramovics a legismertebb Magyarországon a Chelsea miatt, de még néhány hét, és Prohorov beelőzheti ismertségben (is), hiszen elindult az orosz elnöki választásokon. Mihail Prohorov,  a harmadik leggazdagabb orosz banki vonalon került a tűz közelébe: a KGST bankjában kezdett el dolgozni a 80-as évek végén, de a 90-es évek vihara már az Onexim Bank élén találja. Ezt a bankot használja nagyszabású befektetési terveinek fő eszközéül, elsősorban a Norilszk Nikkel felvásárlásához. Aztán a bank tönkremegy, de ő közben megalapítja az Onexim Csoport befektetési társaságot, és itt keresi a töménytelen pénzt. És akár elbiatlonozhatna (neki ez jutott a sportok közül, meg egy NBA-csapat, a New Jersey Nets, amelynek tulajdonosa) az idők végezetéig, ha nem jutott volna eszébe, hogy politikusnak álljon. A következő hetekben-hónapokban meglátjuk, milyen sikerrel teszi mindezt.