Valaki hosszan búgott a fülembe macskaköves szövegeket, amik oroszba fordultak, és nem bírtam leállítani a lemezt. Végül az mp3 után színpadon láttam egy lányt, aki színes üvegbúra alá parancsolt, ahol maskarába bújt rajzfigurák keltek életre egy történetben, amelyben én lettem a hős. Vagyis az egyik. Meg a mellettem ülők. Közben figyeltük Borit. Éppen a vászon mögé bújt.

Rutkai Bori csillagerdejében sétálgatok. Retro jedno sanzonok után friss specko koncert is lesz délutántól estig vetített képekkel vasárnap, december 15-én. A kép alatt kérdezz-felelek.