Amikor Moszkvai éveim után decemberben Budapestre érkeztem, kigombolt dzsekivel mentem haza a reptérről a ’fullasztó’ melegben. Az volt az egyik leghidegebb év Magyarországon, hóval, szénszünettel az iskolákban. Az ember könnyedén alkalmazkodik a klimatikus viszonyokhoz, ma már én is vacogok, ha nulla alá esik a hőmérő. Moszkvában ezt így hívják: forr a tea. Nulla fokban ugyanis olvad a hó, ezért a nulla körüli nagymelegben a tea is felforr. A minusz harmincat azért Moszkvában is megéreztük, nem kellett iskolába menni. Boldogan csúszkáltunk a hidegtől porhanyóssá vált hóban, igaz rövidebb ideig mint általában, és a könnyezés is fájt: ráfagyott az arcomra. Később, egyetemistaként, kifejezetten üdítő volt a hajnalba hajló lumpolások után a friss, arcot pirító hidegben pirozsokot majszolva józanodni. A hideg ugyanis fájó józanságot kölcsönöz, amit csakis módszeres és kitartó, alapos vodkázással lehet enyhíteni, vagy a csontvelőig átforrósító venyigéző fürdőzéssel az orosz bányában (fürdőben). Tudták ezt a szocialista jóllét-felelősök is, az egységáron szolgáltatott távfűtés pazar meleget sugárzott az otthonokban, talán hogy a vacogó nép hazatérve hálát adjon a rendszernek. Mindenesetre korán megtudtam, hogy minden viszonylagos, van ennél hidegebb,

a gyémántok földjén.

A leghidegebb város, ahol ember él, Jakutföld fővárosa: Jakutszk. Képzeljünk el egy világot, ahol két hónap a nyár, és 8 hónap a tél. A legmelegebb nyári hónap a július,  18 C átlaghőmérséklettel, a leghidegebb pedig a január, nem tévedek, – 4o C fokos átlaghőmérséklettel. Átlag, ami azt jelenti, hogy a hőmérő időnként a -5o-re, 6o-ra zsugorodik. A kilengés annál jelentősebb, nyáron időnként a +3o-4o fokot is eléri a hőség manapság. A klíma itt úgynevezett: szubarktikus. Ember legyen a talpán, aki ehhez hozzáedződik.

Jaktföld (Jakutyija), hivatalosan Szaha Köztársaság, földrajzilag a távolkeleten, Észak-kelet-Szibériában fekszik. Területe a legnagyobb Oroszországban, majdnem megegyezik India területével. Hogy könnyebben tájoljunk, Jakutszk 2ooo kilométerre fekszik Japántól, és ennél négyszer messzebbre, több mint 8ooo kilométerre fekszik Moszkvától (erre még a google sem jár: a maps.google.com nem tudta pontosan kiszámolni). A képen külszíni gyémántbánya látható.

Ugyan már a XVII. században telepet vertek itt az orosz kereskedők, az igazi fejlesztések a XIX. század végén, de leginkább Sztálin idejében indultak meg. Kiderült ugyanis, hogy fontos arany- és egyéb ásványilelőhely rejlik a tajgával borította földrészen. Az iparosítás és a modernizáció a szovjet időkben hozta meg a civilizációs vívmányokat e tájra, nagyanyám bizony nyáron a kútból hozta a vízet az oroszosan fából (!) épített házba, télen pedig lazán telivödör hóval állítottak be, hogy megfőzzék a levest. A hőmérsékleti kilengésekért cserébe a természet bővelkedik a föld feletti és alatti kincsekben. Az örökzöld tajgában (az erdőket 85%-ban vörösfenyő alktoja) a mai napig élnek igazi vadak, ma is lehet találkozni medvével gombászás, vagy bogyószedés közben. Nagyapám nyáron beültette a családot a csónakba, leevezett a Lénán (értsd: a Léna-folyón), és két hétre sátrat vert a tajga egy tisztásán. Halat fogtak, bogyókat gyűjtöttek, a legkülönfélébb áfonyákon át a ribizli különböző fajtáiig (csernyika, golubika, stb), amiket aztán nagyanyám télire befőzött. Északon fekszik a tundra, az őslakosok egyrésze kiszorult ide.

Jakutyija, azaz Szaha, gazdasági jelentősége politikai hatalmi egyensúlyozást is jelent, bilaterális szerződések rögzítik az Orosz Föderációhoz való viszonyát, ugyanakkor Jakutyija Szaha az Orosz Föderáció egyik köztársasága, hiába az önálló államjelképek (himnusz, elnök, zászló). A tét nagy, hiszen önmagában az arany- és a gyémánttermelés jelentős vagyonokat jelent. A világ összes gyémánttermelésének 2o%-át itt hozzák felszínre. Nem feledkezehtünk meg gáz- és szénkészleteiről sem, és bányásznak itt wolframot.A legnagyobb ipari város, Mirnij, itt bányásszák egy hatalmas gödörből a gyémántot. A várost a szocializmus idejében építették, ipari céllal.

Jakutföldnek saját, kidolgozott arculata van, nevezetességei közé tartozik a nemrégiben, 2oo4-ben, megtalált mammutkölyök. A fenti képeken: a mammutkölyköt és a kapcsolódó kutatásokat bemutató múzeum, természeti csoda: Lenszkije sztolbi, és Jakutszki életkép.