A Kremlben mászkálva, az ember egy irdatlanul nagy betonkockába botlik. A látvány valóban megrázó, hiszen agyonnyomja, illetve eltakarja a körülötte elszórt gyönyörű templomokat, tönkreteszi az egykori teret. Feltételezem ez is volt az építők-tervezők szándéka, hogy az új időket markánsan jelző Kremli Palota valóban monumentálisan rátelepedjen és eltakarja a régi idők maradványait, amik csupán egyfajta múzeális kuriózumként maradhattak csupán fenn. Furdalt a kiváncsiság , hogy több mint tíz év elteltével (amióta sorban megnéztem a nagy klasszikus balett előadásokat, a Petipa tradíció szellemében) vajon milyen műsorokat kínál a hatalmas nézőterű Kremljovszkij Dvorec.

Az impozáns épület a szovjet-orosz kultúra propagálásának színhelye volt (legalábbis a nyolcvanas években, akkor ott kislányként elvesztettem a végtelen lépcsőkön az aranyfülbevalómat), hiszen a mai napig az ‘orosz államiság szimbóluma’. Nem, nem a Moszkvát saját képére formaló Sztálin építtette, hanem Nyikta Hruscsov 1961-ben.

A projektet a nyertes terveket benyújtó, és nem mellesleg az akkor főépítész Poszohin Mihail Vasziljevics vezette, az épületet 16 hónap alatt húzták fel. Hihetetlennek tűnik, ugye? Mindenestre az építészcsapat összes tagja kapott egy Lenin-díjat. Az épületet több forrás is megihlette, többek közt a New York-i ENSZ palota, illetve a Kínai Népköztársaság megalakulásának megünneplésére Pekingben épült 1o.ooo férőhelyes tanácsterem hozzátartozó hatalmas fogadóteremmel, de az NSZK-ba is ellátogattak az építész szakértők.

Az ünnepi megnyitón természetesen a Hattyúk tavából láthattak részleteket a nézők. Ne feledjük, A Kremljovszkij Dvorec tulajdonképpen a Bolsoj Teatr második művészeti terepe volt hivatalosan is, a fő profil: opera, balett és koncertek. Politikai szerepében pedig otthont nyújtott a párt- és szakszervezeti kongresszusok számára. A ’szovjet nép’ identitásképző funkciójában pedig a különböző néptánc csoportok léphettek fel, például a híres-neves Mojszejev is megfordult ott táncsapatával.

A demokratikus fordulat után is fontos színhely volt, az új-Oroszország születésének fontos eseményei itt zajlottak le. Ma az elnöki (állami) tulajdon része, és a programszervező grémiumnak az oroszországi kultúra szempontjából fontos, és reprezentatív események bemutatása a célja. Lássuk mit takar ez.

Álmomból riasztanának sem gondolnám, hogy ez Leontyev koncertet jelent, de úgy tűnik ő a kánon része, nincs mese. Miamiből egyenesen érkezik, hogy (újra) üde arcát a vacogó orosz közönségnek szegezze. Ezen az előadáson a közönség érdekelne a legjobban.

Az évtizedek porát meg sem érző Csajkovszkij előadás: a Diótörő. A balettel most ismerkedő lányomnak biztosan megmutatom, igaz annak ellenére, hogy alig kétéves korától kortárs táncot néz, és a legnagyobb élménye a Rosas volt, a tütü mégis olyan varázslat, amit felnőtt fejjel nem érthet az ember. A csipkerózsika biztosan nagyon-nagyon bejönne neki, kortárs nevelés ide vagy oda. A Sznyegurocska pedig elengedhetetlen oroszság-kellék a légies népmese víziók egén.

Kiváncsi lennék mennyire áll kontrasztban vagy sem a Kreml szervezőinek értelmezése a XXI. századról. A kép erőteljes hagyománytiszteletet sugall, tütü nélkül.

Az emberarcú Alekszandr Novikov is régi motoros, ő legalább az időt méltósággal viseli. Jeszenyin verseket adaptál, illetve saját dalokat ír a sanzonok hangulatában.

Fellép az élő legenda, Mirelle Mathieu. Hihetetlen, de az orosz frankofónia egy jelentős rétege számára Mirelle Mathieu és Alain Delon jelenti a francia kultúrát. Vajon Jane Birkin miért Japánt választotta és nem a keserédes végtelenül fagyos, de forró szívű Oroszországot?

A frankofónia jegyében még Johnny Halliday is színre lép, a francia rock képviselőjeként. Vajon Madonnát is engednék itt fellépni (tegyük fel kifizeti a 333 millió rubelt, amivel meg akarják sarcolni az ellene ’homoszexuális propaganda’ miatt indult per szerint), igaz ő nem francia, hanem amerikai (!).

Alekszandr Bujnov harminc évesként feszít, feszít a bőre is, pedig már negyven éve van a pályán: ezt is megünneplik, hatalmas koncerttel, sok-sok fellépővel. Bujnov komoly kasztingot folytat az előzetes alapján.

Jubileumi koncertből nincs hiány, még egy élő legenda az orosz sanzon nagyja, Edita Pjeha. (Töredelmesen bevallom, otthon amolyan wannabePiaf-nak tartottuk). Az esemény lepipálja Bujnovot is, hiszen Edita 75. szülinapi bulija lesz! Méltó helyszínt talált, reméljük Bujnovnak és Leontyjevnek is sikerül majd.

Végezetül egy igazi nemzetközi forró esemény: a latin táncok versenye zajlik majd a jól felfűtött kremli palota termében az október végi első locs-pocs havazás idején.