Oroszok

A tegnapi poszthoz hasonlóan ma is egy kicsit a távolba tekintünk, ezúttal nem csak térben, de időben is: a bálnasétány Csukcsföld egyik legismertebb látványossága (1977-ben tárták fel), pontosabban az Ittigran-szigeten található a Bering-szoros környékén, s nem csak természettudományos, de régészeti szempontból is nagy jelentőséggel bír.

Sziklás tundravidék ez, ahol a messzeségből fehér oszlopok látszanak kitűnni, nem is akármilyenek: grönlandi bálnák 5 méter magas állkapocscsontjairól (30 db) van szó. Az ezzel párhuzamos, de a parthoz közelebb eső csontvonal bálnák koponyájából (50-60 db) lett kirakva (a két vonal közötti részeken valamikor ételraktárok voltak – mintegy 150 –, amelyeket kövekből kirakott körök jeleznek), s találunk itt még egy 50 méter hosszúságú ugyancsak kővel kirakott utat is, amely egy kis, kör alakú térre vezet: ez görgelékkövekkel van jelölve, közepén pedig egy oltárhoz hasonló szikla is látható.

Nem csak méretével nyűgözi le az emlékmű a ritka szemlélőt, hanem építészeti struktúrájával: a kettő együtt a kutatók véleménye szerint egyértelműen arra mutat, hogy több eszkimó törzs központi szakrális helye lehetett.

Ha tetszett a bejegyzés, szeress minket a Facebookon! 

Amikor a magyarok valami durvát és nagyot akarnak mondani, általában a lónak a szerszámát emlegetik. Oroszország nagy ország, nagyobbat szoktak emlegetni, konkrétan a rozmárét. És miután annyit hozzák szóba - a legtöbbször ebben a formában: "хрен моржовый", azaz a rozmár tormája - egy idő után maga a tárgy kultikus jelentőségre tett szert. Mivel a rozmárhímeknek van baculuma, vagyis péniszcsontja, a vadászok könnyen igazolni tudják, hogy igaz a hír: tényleg nekik van a legnagyobb.