Oroszok

Nov 7-re csak kinyitom a pont ilyen alkalmakra félrerakott kaviárt. De vannak szerencsésebbek, akiknek nem kell konzervkaviárral vacakolni, pár óra alatt maguk hozzák össze a kenyérre valót.

Ahogy múlt héten ígértem, Olga nénikém receptjei jönnek sorba. De ha már elküldte, el is készítettük, le is fotóztuk, meg is ettük. Egy igazi orosz leves következik, beágyazva egy igazi orosz ebédbe.

Vagyis előtte előétel.

Mihez kezdjünk egy jókora lazac derékkal? És egy doboz isteni kaviárral? Milliónyi recept kering a neten füstölt, sült, párolt változatairól. Az oroszok és a halak viszonya nem közömbös, bizonyítja ezt a sokféle felhasználási mód, házi eljárás. Mivel Oroszország hatalmas, ezért a halak és felhasználási módjuk tárháza is sokszínű. Egy hal van, ami a folyók, tavak és tengerek ajándéka is: a lazac. A lazac édesvízbe rakja le ikráit, az apró halacskák pedig 1-2 éves korukban megkezdik útjukat a tenger felé. A tenger vize és klímája szükséges ahhoz, hogy kifejlett, erős felnőtt példány váljon belőlük, majd kb. 2-9 éves koruk között megkezdik hosszú, akár többszáz kilóméteres útjukat az édesvízek felé, hogy lerakják ikráikat. Az Északi-tenger lazacai számára különösen küzdelmes út ez, szemben az erőteljes áramlattal, ami annyira kimeríti őket, hogy a petéket lerakva és ezzel teljesítve küldetésüket, sokan elpusztulnak. A halászok sem könnyítik a helyzetet, sokan prédául esnek még mielőtt gondoskodnának az utódlásról, ezért több lazacfajtát a kihalás fenyeget. Az Atalanti-óceán lazacai számára annyival könnyebb a helyzet, hogy ők életük során többször is lerakják ikráikat.

Ha már ott van a konyhapultunkon a lazacderék akkor utazzunk gondolatban Oroszországba és készítsük el így: