Oroszok

Az egykori szovjet és számos mai orosz nyilvános vécé - bár a jelenség nem egyedi - bizony komoly kulturális sokkot okoz(ott) az először odalátogatóknak. Még mindig derekasan tartja a frontot az úgynevezett "taposós vécé", bár a Toitoi típus szép lassan kiszorítja korábbi állásaiból. Talán nem mindenki bánatára. A alábbiakban közölt méltatás az általam már többször idézett Vasile Ernutól származik.

Az, hogy a munka ünnepének gyökereit az Egyesült Államokban kell keresni nem gátolta meg a Szovjetuniót abban, hogy már rögtön az októberi forradalom után pirosbetűs ünnepnek nyilvánítsák május elsejét, bár a szabadnapot beárnyékolta a felvonuláson való kötelező részvétel. Az alábbiakban, május elsején készült képekből válogattunk. A korai képeken (kutyás-biciklis) katonák és rezesbanda, később vidám kisgyerekek és eltökélt sportolók masíroznak. Búcsúzóul Brezsnyev integet a tribünről. Bónusznak megidézzük Sztálint.

Leonyid Ivanovics Rogozov (1934-2000) klinikai sebész rezidensi munkáját megszakítva 1960-61-ben részt vett a kalandosnak ígérkező 6. szovjet antarktiszi expedíción mint a csoportot kísérő orvos. Egyebek mellett meteorológusként és sofőrként is tevékenykedett, bár az expedíció kezdetén valószínűleg nem gondolt még arra, hogy vakbélműtétet fog végrehajtani saját magán, amihez egy meteorológus és egy mérnök fognak asszisztálni.

Félig oroszként személyes barátság fűz a volt Szovjetunióhoz. Számomra ez nem egy politikai állásfoglalást jelent, sőt engem is taszított államfőink szenvedélyes csókjainak látványa a tévében… Az én kapcsolatom sokkal közvetlenebb volt. Nekem ez a barátság szeretetet, elfogadást és egy sor érdekes használati tárgyat jelentett.

"A legfantasztikusabb emberek egyike volt, akivel valaha is találkoztam. A cirkusz porondján magyarázni, tanítani akart, tudományos magyarázatokkal szolgált, a reflexekről szóló tanítás helyességét bizonygatta, s ugyanakkor kosztümjében hatfogatú kutyahintón kocsikázott körbe, vagy disznó hátán lovagolt. Otthonában, ahová tudósok jártak - Cselpanov, Behtyerev -, egyszer csak félbeszakította a komoly magyarázatot egy bohóctréfával. Alkata szerint költő volt, és a költészetet a négylábú színészek világában találta meg."