Ki vette rá George Bush-t, hogy háborút kezdjen Irak ellen? Hát az oroszok! Nem, ez nem az új amerikai filmcsoda Bruce Willissel, vagy Brad Pittel a főszerepben, hanem egy nagyon is mai, és nagyon is orosz író regényének szüzséje. Pelevin hőse ezúttal Isten hangjaként kézi vezérlésből irányítja a világot, azaz az Amerikai Egyesült Államok Elnökét. Az Isten hangjaként egy ogyesszai zsidó fiút ismerünk meg, akit a moszkvai titkosszolgálat kényszerített nem mindennapi szerepre. A díszlet és a zseniálisan szellemes retorikai fordulatok mögött megismerhetjük a világ és az orosz antiszemitizmus, a vallás hatalma, és Bush kétséges elnöksége mögött az emberi határokat, a hatalom és az esendőség viszonyát.

Pelevin rettentetesen megértő és a végletekig szarkasztikus egyszerre, miközben a mai orosz társadalmi és hatalmi felállást úgy kritizálja, hogy a világ valódi uraiként állítja be őket. A világot ugyanis a titkosszolgálat irányítja. A titkosszolgálat pedig úgy működik, ahogy a mai orosz társadalom: a tehetséget nem állhatja, egymással szemben brutális, hol faragatlan, hol pedig elveszetten intelligens.

A megszokott mitológiai hátteret ezúttal a kétpólusú egyistenség szolgáltatja, a hatalom koncentrációjának ábrázolásához ez jelenti a legmegfelelőbb keretet. A viszonyítási alapot természetesen az orosz történelem szolgáltatja, a legviccesebb párhuzamok Sztálin köré csoportosulnak a legváratlanabb pillanatokban. Az iraki háború elindítását Bush gyötrelmesen, lelkifurdalások közepette hajtja végre (a beépített ’angyalok’ sugallatára). Sztálint is tulajdonképpen a titkosszolgálat vezette meg, Berija hatalomátvételre készült, és kifinomult módszerekkel (Sztálin a Sátán sugallatára cselekedett) manipulálta a Vezért. Váratlan fordulat, hogy Hruscsov kicsit előbb mérgezte meg a Vezért, keresztülhúzva a titkosszolgálat számításait.

A Kreml falai közt pedig egyenes vonalon hívhatjuk a Sátánt magát, azaz az ugyancsak beépített ügynököt. Az is kiderül, hogy ez hogyan lehetséges, a békés indítás után (a főszereplő bemutatása az idillikus szovjet időkben, Ogyesszában) a kilencvenes évek kemény moszkvai realitásába csöppenünk, ahol a véres leszámolások érzékletes leírása után (amiről persze kiderül, hogy fikció) beavatást kapunk a titokba. Pelevinnek immáron védjegyévé vált ez a fajta építkezés.

Mágikus realizmus: így nevezték el az irodalomtudományban a műfajt, amelynek legújabb gyöngyszemeit olvashatjuk egy kötetben: két kisregény és három elbeszélés formájában. A vallások piacán kalauzol át bennünket ezúttal, a keresztény-zsidó egyisten, egysátán világától, az iszlámon és hinduizmuson át, a tibeti buddhizmusig.

Égtájak, geopolitaikai összeütközések helyszínei, törésvonalai mentén vagyunk jelen, ahol a gazdasági válság, a Wikileaks szintúgy jelen van, mint a tengerparton elmormolt mantra, vagy a szoba faláról a világ működését feltáró árnyék-istenség. Minden szereplő vallásosságának működésének bemutatása természetes hátteréül szolgál a gazdaságpolitikai aktualitások megértéséhez.

Pelevinnek erőssége a miszticizmus, a cinikus indítások, kijózanító lezárások, és a röhögő fordulatok. Mindeközben érzéki, és szinte katarktikus megvilágosodást ígérő utazáson vesz részt az olvasó, az ambient lágy öleléséből az indiai jelenet hardcore lüktetésébe vetve például az árnyék-meditáció jeleneteiben.

A hinduizmus, a tibeti buddhizmus egyaránt fontos keretet szolgálnak az orosz társadalom feszültségeinek leírásához. Az emberfejekkel táplálkozó Káli istennő és Putyin implicit kapcsolata például (szimbolikája egy valódi esetből fakad, amikor Putyin hazai gyártmányú Lada Kalinát vezetett) egy sajátos holdudvart teremt, a Káli istennő hódolóinak (és gazdasági holdudvarának) körét. A Káli hódolat átszövi a világtörténelmet a francia forradalomtól a Szabadság szoborig, de legfélelmetesebb ábrázolása a vérszomjas  istennőnek a Rodina maty zovjet plakát (és szobrok): őt látták utoljára azok a katonák, akiket feláldoztak május elsejére, vagy november hetedikére.

Az elbeszélések hősei egytől egyig áldozataivá válnak tudásuknak, a fényt és a sötétséget kutatják, majd belebuknak megvilágosodásukba. A záró elbeszélés hősnője már meg sem születik: kiábrándítónak találja banális fogantatása körülményeit, az orosz széplányok és gazdag megrendelőik közötti üzlet furmányos eredményeként való világrajövetelt.

A kötet egészet alkot, melynek legfontosabb célja a mai Oroszország és szimbolikájának, korunk hőseinek megértése, igaz, beágyazva a globális társadalmi szövetbe. Hamisítatlan Pelevin hangulatot kap, aki kezébe veszi az Ananászlé egy szépséges hölgy számára című kötetét. Oroszország egyik legolvasottabb és legzárkózottabb írója nem okoz csalódást, ha a tőle megszokott mágikus burokba csomagolt aktuálitást keresi az olvasó. Magyarul itt jelent meg. Oroszul pdf és text formátumban is letölthető, tablet verzióban is (az appstore-on keresztül).