Megismerkedtem egy belorusz képzőművésszel. Elmúlt hatvan, kopasz, de van copfja és sárga cipőt hord. Fülbevalója is van, meg egy sudár fiatal felesége és egy hatéves fia, akit tavaly, minszki kiállításán ki is állított. Vannak, akik szerint ő Vladimir Tsesler legjobb alkotása.

  

A külső attribútumokon kívül, plakátjait nézegetve hamar nyilvánvalóvá válik, hogy Vladimir végtelenül ötletes, fantáziadús, kreatív és állati jó humora van. Hétköznapi dolgok foglalkoztatják és persze a haza. Kiállításának megnyitóján – amin a belorusz nagykövet beszélt (hoppá) – találkoztam vele, és kiderült, hogy a művész kedves, szerény ember, bevallottan munkamán.

Azért „rendes” orosz ő is, az ezotéria hétköznapi természetességgel jelenik meg beszédében. Azt mondta, a munka folyamata érdekli igazán, kész képeitől könnyen megválik, mert azoknak akkora energiájuk van, amik meg is tudnák ölni.

 pólótervek Dohányzásra kijelölt hely

Ez a kép a párizsi Louvre-ban lakik.

Szóval a nagykörúton sétálgatva, vagy az Oktogon környékén járva érdemes beugrani egy pillanatra a Forrás Galériába. (Teréz krt. 9.) Nem kell hozzá orosz nyelvtudás, hogy értsük szóvicceit, anagrammáit. Az alkotások művésziek mégis könnyen értelmezhetők.

Honlapján még sok alkotást láthatunk. És a facebook oldalunkon megmutatjuk feleségét és kisiát is.