A több háborút megélt Krím déli sarkában 1925-ben alapították meg a szinte újszülőtt Szovjetunió legnagyobb úttörőtáborát, melynek célja a tbc-s gyerekek üdültetése, majd az új generáció kiválasztottjainak felkészítése volt a kommunizmus építésének kiemelt feladataira. Az Artek a félsziget egyik legszebb részén fekszik, Gurzuf nevű településen, az Artek folyó mellett. Az artek jelentése vitatott, vannak tatár (különleges), ill. görög (medve-hegy melletti, kenyér) eredetre mutató magyarázatok. A tábor kiemelt nemzetközi szereppel rendelkezett: itt fogadták a szocialista országok delegációit, illetve a nagyvilág diplomatáit.
Látogatását tette itt többek között Leonyid Brezsnyev, Jurij Gagarin, Indira Ghandi, Otto Schmidt, Valentyina Tyereskova, a gyermekpszichológus Benjamin Spock, az olasz kommunista párt főtitkára Palmiro Togliatti.
A II.vh kitörése után az Arteket Sztálingrádba, majd az Altájba menekítették, ahol a Krímben nyaralt gyerekek szibériai társaikkal húzhatták meg magukat. A háború lezárása után Jaltán tartózkodó Churchill felesége meglátogatta az akkor újjáépülő Arteket, és katonai sátrakat adományozott. A kémtörténet izgalmas epizódja, hogy amikor Averell Harriman, amerikai nagykövet, az amerikai kormány nevében a jaltai konferencia egyezkedés idején egy csekket nyújtott át a tábor újjáépítésére, a válogatott úttörők egy különleges, értékes fákból készített amerikai címert nyújtották át tiszteletük jeléül. A címer többéven át díszítette az egymást váltó nagykövetek irodájának falát: később jöttek rá, hogy poloskát rejt, a szemben lévő ház adóvevője hullámain működött. A műveletet állítólag maga Berija vezényelte le, az artekeseknek fogalmuk sem volt az egészről.
Kép: Palmiro Togliatti Artekben, 1964 augusztusában.
Utolsó kommentek