Pénteken meghalt a nagymamám. Egy hónap híján 94 éves volt. Nővérem tibeti szokás szerint oldalára fordította ágyban fekvő apró kis testét. Egy kedves barátom "rip"-pel fejezte ki részvétét (állítólag ma ezt már mindenki érti "rest in peace" - azaz nyugodjon békében). Erdélyi ápolónője is hozzátette otthonról hozott ismereteit arról, hogy mit kell ilyenkor tenni. Úgy éreztem, elég nemzetközire sikerült a búcsúzás, pedig nagymama magyar volt, a háború után nemigen tartotta a zsidó szokásokat. Ha valamilyen más nép közel állt hozzá, akkor az egyértelműen az orosz.

>> a poszt folytatódik