A tajga házigazdája a barna medve. Sok szibériai és (nem csak) orosz mese hőse, "kedves cammogó barátunk". Ezen a nyáron a Bajkál ÉNY-i partján lehetőségem adódott (bár viszonylag csekély), hogy állatkerten kívül is találkozzak vele. Kaptam is egy gyorstalpalót, hogy érdemes viselkedni ilyen alkalmakkor.

Ezt ne!

A tudósok szerint a medve "természete szerint nem életveszélyes", általában az ember teremt magának kilátástalan helyzetet. Ha a statisztikákat nézzük, a Bajkál környéki medve kiváltképp agresszív, az emberek megtámadásában a legmagasabb mutatókkal dicsekedhet. Ez persze nem tartott vissza minket, hogy az erdő sűrűjébe menjünk: nem mindennap járhatunk ilyen vadregényes tájakon.

>> a poszt folytatódik