Nyikola-Lenyivec, egy kis település, 2oo kilométernyire Moszkvától. Az 'orosz táj' szépségét védi, hogy a település és környékének egy része az UNESCO tájvédelmi körzethez tartozik. A falut szinte menthetetlenül a kihalás fenyegette. Végül a 2oo6 óta évente megrendezett Arch-Stoyanie fesztivál Nyikola-Lenyivec-et feltette a kortárs építészet és design térképére. A fesztiválon ugyanis a land art jegyében, többségében maradandó installációk születnek, melyek organikusan kapcsolódnak a hely által nyújtott természetes környezethez, illetve az itt elérhető forrásokból merítve készülnek.

Kedvencem ez a japán kapszula-szállodák mintájára készült gyors-alvoda. Az eredeti változatban a városi pörgésben a végkimerülés szélén állva dőlhet ágyba a halandó, ám az orosz táj kedvesen hívogató madárcsicsergésében egyfajta kempingként szolgál(hat) ez a sokajtós-kiságyas építmény. A természettel való közvetlen kapcsolatot idézi, mint egy madár a faágon, úgy hajtja álomra fejét a vándor. A szálló az építészekből és formatervezőkből verbuválódott ArhNah Büro projektje. A projekt neve egyébként: 'Az Ön szekrénye' (Vas Skaf). A legszebb benne, hogy öko: azaz újrahasznosított anyagokból készült.

>> a poszt folytatódik