A tömegszórakoztatás nagyjai mindig is összefonódtak a politikával. Aki ügyesen forog politikai berkekben, díjakat szakíthat, szereplési felületet kaphat, pozíciókat szerezhet állami, önkormányzati finanszírozású művészeti intézményekben. Ha a tömegeket szórakoztató díva jelentős érdekeltségekkel bír a szórakoztatóiparban és kapcsolódó iparágakban, politika és üzlet menthetetlenül összfonódik.

A Pugacsova család (múlt heti bejegyzés itt) kiterjedt birodalmat mozgat Oroszország-szerte és a határokon túl is, az ex-Szovjetunió oroszajkú közönsége hatalmas felvevőpiacot jelent, nem beszélve arról, hogy nem egyszemélyes brandről beszélünk, és nem is csupán a szűken vett családról, azaz az énekespacsirtaként ugyancsak karriert befutott Krisztina Orbakajtéről (lánya), a lassan kiöregedett, és elhülyülő Kirkorovról, annak a szórakoztatóiparban futtatott aranytorkú szeretőiről, illetve a beújított férj és annak kapcsolatairól. A gépezet részének lenni akár fejestül, akár csak 'barátként' megéri. Lásd példának a két és félévtizede még a vörös lobogók és egy hadseregnyi úttörővel és népruhás komszomolistával a háta mögött Lenin, Párt, Komszomol-t éneklő Szofia Rotarut, akivel Pugacsova (akinek egyfajta vagányként betiltott klipje volt) születésnapi banzáján madonnásan összecsókolózik TATU híres Nasz nye dagonyjat című számát előadva (a számot They not gonna get us angol verzióban ismerik az ex-szovjet világon túl).