Nyár van. És ha nyár, akkor utazás. És ha utazás, akkor nekem elsőre mindig gyermekkorom ismétlődő élménye, az oroszországi rokonlátogatás jut eszembe… Az út rendszerint a Ferihegyen kezdődött. Elkésve, hullafáradtan és rendkívül feszülten. Gyermekfejjel persze azt hittem, hogy csak azért, mert korán kellett kelni és egy-két óra megreggelizni, kitakarítani a lakást, levinni a szemetet és leadni a kutyát. De ma már tudom, hogy rengeteg - ennél sokkal meghatározóbb - bizonytalansági tényező okozta szüleimben a feszültséget. Más idők voltak akkor…

>> a poszt folytatódik