Ezúttal nem a tengeralattjáróról lesz szó, ugyanis a Vörös Október egyike Oroszország legrégibb cukrászüzemeinek. Az alábbiakban érdekes adalékokat olvashatnak kalandos történetéről, munkatársairól, működéséről.

Az alapítást időpontját 1851-re datálják, amikor a Németországból érkező Theodor Ferdinand von Einem, hogy szerencsét próbáljon, megnyitotta cukrászüzletét Moszkva egyik legfrekventáltabb utcáján, az Arbaton (ne feledjük azonban, ekkor még Pétervár a főváros). A krími háború (1853-56) idején a hadsereg beszállítójává avanzsált, s innentől meredeken ívelt felfelé a pályája. 1869-ben társul hozzá az ugyancsak német származású kereskedő, Julius Heuss: ekkor már a legmodernebb felszerelést rendelik meg nyugatról, s egyre nagyobb területet foglal el gyáruk.

Az alapító atyák: Einem és Heuss

Einem 1876-os halálát követően - nem lévén gyermeke - a gyár élére Heuss került, ennek ellenére - igen jó üzleti érzékkel - az immáron branddé vált Einem nevet nem változtatja meg. Heuss kiszélesíti a gyár profilját: Szimferopolban hoz létre egy üzemet, ahol szörpöt, kompótot és lekvárt is készítenek. Nem kis merészségre vall, hogy ugyanebben a városban volt Oroszország legrégebbi, 1804-es alapítású cukrászüzeme, az Abrikoszovoké (a későbbi Babajevszkij), így került szomszédságba a két csokióriás.

A kedvencek válogatása