Oroszok

Melyik képen látható az igazi Coj?

Az egyik fotó a Chapiteau show, a másik az Igla (A tű) című kultfilmből van.

Melyiket nézzük meg holnap? Csatlakozz az évadzáró vetítéshez pezsgővel, falatozással.

Kino Café, este 19.35-től.

Az 1980. július 25-én, 42 évesen elhunyt énekes-költő-színész Vlagyimir Viszockij egy 2010-es közvélemény-kutatás szerint az oroszok 2. számú kedvence volt a huszadik századi kultúrhősök közül. (A mindenek felett álló kedvencet is könnyű kitalálni: Jurij Gagarin, ki más.) Egyszerre volt a nép egyszerű gyermeke, aki mindenkivel, de tényleg mindenkivel tudott egy jót beszélgetni (a legeldugottabb üzbég, ukrán, belorusz, kazah kisvárosban, ahol csak koncertet adott, mindig akadnak tucatnyian, akik váltig állítják, hogy személyesen ismerték Vologyát, náluk evett plovot, amikor errejárt), és egyszerre volt igazi popsztár hivatalosan megjelent nagylemez nélkül: csak neki volt a városban Mercedese, összejött minden szovjet férfi álmával, a francia színésznővel, Marina Vladyval, így aztán külföldre is utazhatott, sokat, és az evidens vodkázáson túl ő még drogozott is. Mondjuk bele is halt.

A régi újév második napját ünnepeljük ma este pezsgővel, zenével, filmmel és a blog szerzőivel.

Megnézzük a jampecek és a komszomolisták zenés-szerelmes-könnyes-nevetős összecsapását, majd boncolgatjuk amit láttunk, és pezsgővel konfetivel (mi az? itt olvasd) és kedvenc zenéinkkel mulatunk. Kezdés: este 8, Kino.

A legközelebbi klubbot februárban szervezzük meg, maszlenyicára. A klub ingyenes, de a fenntartásához támogatói jegyek válthatóak.

További infókért szeress a facebook-on, és igazold vissza az event-et!

Budapest, szeretünk téged. Az oroszok

A háborúból hazatérő katonák lemezeket, filmeket, ruhákat is hoztak magukkal. Az évtizedes bezárkózottságban élő oroszok hirtelen szembesültek azzal, hogy milyen színes, izgalmas életet élnek Nyugaton: és tetszett nekik. A hidegháború kezdetével viszont az "amerikai" életmód újból nemkívánatos lett, és azok, akik a hivatalos és félhivatalos tiltások ellenére "rossz" zenét hallgattak, "rossz" táncokat táncoltak, "helytelenül" öltöztek, kemény retorziókra számíthattak.

De voltak olyan bátrak (?), őrültek (?), vagy csak egyszerűen kalandvágyó fiatalok, akik minden tiltás ellenére amerikai módra akartak élni. Persze a moszkvai 50-es években sajátos értelmet nyert az, hogy amerikai életmód. Egy hihetetlen szubkultúra alakult ki. Ráadásul idővel Moszva után Pétervárott is megjelentek a sztyiljagák, sőt, szinte minden nagyobb városban. A negyvenes évek végétől egészen a hatvanas évekig kisebb-nagyobb társaságokat alkotva élvezték az életet. Ami így elsőre nem hangzik túl erősnek, csak közben mindez a sztálini terror legsúlyosabb időszakában és a nem túl széles árukínálatáról híres Szovjetunió területén működött.