Nem, most nem a lengyel utcák vitézeit fogjuk megénekelni. Hanem egy valódi bajnokról mesélünk.

Fjodor Jemeljanyenko. A cselgáncs, a szambó, no és természetesen a vegyes harcművészet sokszoros bajnoka a 2000-es években legyőzhetetlen volt. Az 1976-os születésű Fjodor nyiszlett kisfiú volt, tízéves koráig az edzők sem láttak túl sok fantáziát benne. Ha ez egy amerikai film lenne, akkor most az a rész jönne, hogy rátalált a kínai/japán mesterére, aki évek szorgos munkájával, valamint egy jó montázs alatt bevezette a srácot a harcművészetek rejtelmébe. De ez egy orosz történet, a hegesztő apuka csak annyit bírt tanácsolni a kis Fjodornak: dolgozz. Sok-sok futással és súlyok emelésével erőnlétet alapozott magának, dzsúdózgatott, majd elment katonának, ahol kitanulta a szambót. A szambó szép ősi szónak tűnik, ehhez képest egyrészt rövidítés: önvédelem fegyver nélkül, másrészt a harmincas években fejlesztették ki szovjet tudósok, különböző keleti és nyugati harcművészeteket, küzdősportokat vegyítve. Jemeljanyenko a leszerelése évében, 1997-ben megnyerte az orosz bajnokságot meg az EB-t szambóból. Hogy mennyire fontos neki a szambó, az is mutatja, hogy 2012-ben is elindult az orosz bajnokságban - és persze meg is nyerte, épp az öccsét legyőzve a döntőben.