Oroszok

Jóna Zoltán a Cin-Ke filmklub szerkesztőjének vendégposztja és programajánlója. Alekszej Balabanovról és a Brat filmekről bővebben itt és itt olvashattok:

"Kedves filmbarátok, a poszt-szovjet Oroszország iránt érdeklődők, illetve Danyila Bagrov előző, pityeri kalandjait már megismert mozirajongók!

Az előző Brat frenetikus sikerének köszönhetően a folytatás sem váratott magára, és sokkal komolyabb - 1,5 M $-os - büdzséből elkészült a Fivér 2. része. Az első rész rendezője, Alekszej Balabanov hallgatott a jó tanácsra, és a nyertes csapaton nem változtatott. De nemcsak ő - az azóta egyenruhát húzott tar testvér is hallgat(ott) - az anyai szájból elhangzó - tanácsra. A Bagrov család agilis tagjai - Danyila mellett bátyját, Viktort sem kell nélkülöznünk - most Moszkva, s azt követően az Újvilág felé fordítják lépteik s lőfegyvereik irányzékát. A már bevált szakmai profiljukat jó mesterember módjára megőrzik, s a maguk sajátságos módján rosszal tesznek jót.

Jóna Zoltán a Cin-Ke filmklub szerkesztőjének vendégposztja és programajánlója:

Ez a film moll hangnemre van hangszerelve. Csendes, látszólag eseménytelen, de kétség kívül szórakoztató.

A 80-as években Nyikita Mihalkov filmjei milyen népszerűségnek örvendtek itthon: Etűdök gépzongorára, A Szerelem rabja, Öt este, Tanúk nélkül, Oblomo. Ugyan minden hasonlat sántít, de én megkockáztatom- ez a film a zseniális Oblomov száz évvel későbbi ellenpárja, egyfajta "proletár Oblomov". Nem nemesek, de tesze-toszák, a meglévő kis világukból még kikacsintani sem akaró, tipikus kallódó emberek. A díszletek a szétbomló Szovjetunió perifériájáról vannak összeválogatva. Lágy pasztellszínekkel festett darabot fogunk látni, olyan figurákkal, akik bárhol a szomszédunkban feltűnhetnek. Tetten érhető az arisztotelészi hármas, 24 (pontosabban kevesebb, mint 12) óra alatt, ugyanazon szereplőkkel, ugyanazon a helyen esnek meg a történések.

1930-ban Tádzsikisztánban a fiatal Igor Moiszejev tiszteletére előadtak egy helyi táncot, ami olyan nagy hatással volt a moszkvai Bolsoj Tyeatr fiatal balett-művészére, hogy rögtön eldöntötte a néptáncoknak szenteli életét. Pár évre rá megalapította társulatát a "Szovjetunió Néptáncegyüttesét" amely gyorsan világhírnévre tett szert, a Szovjetunió névjegykártyájává válva, amely "formájában nemzetközi, de tartalmában szovjet". A most 75 éves társulat a hétvégén Budapesten lép fel.

Szögezzük le gyorsan, a társulat már rég nem szovjet a tartalmában, ha egyáltalán valaha az volt. A nemzetköziség mellett ma leginkább a profizmus dominál, ami érthető, hiszen Moiszejev nem csak egy társulatot alapított, de az utánpótlásról is gondoskodott. Ez egyébként komoly bölcsességre és tanúbizonyságra utal, hiszen a 101 éves kort megélő 2007-ben elhunyt Moiszejev idős koráig aktív maradt a társulatban, jó pár generáció táncos átment a keze alatt. A különleges képzésnek köszönhetően a táncosok kőkemény tánc, balett, akrobatika és elméleti alapokkal érkeznek a társulatba.