Oroszok

85 éves korában elhunyt Vagyim Juszov operatőr, Andrej Tarkovszkij első három filmjének alkotótársa. A szakmát Borisz Bolcsaktól, Mihail Romm operatőrétől tanulta Moszkvában, és ahhoz képest, hogy 1954-ben végzett, csak 1960-ban, 31 évesen volt vezető operatőr egy filmnél. Viszont az rögtön Tarkovszkij vizsgadarabja volt, az Úthenger és hegedű című rövidfilm. Jól belekezdett. Ezután egyértelmű volt a hosszabb távú együttműködés Tarkovszkijjal, amitől stabil egzisztenciát nem, de művészi kiteljesedést annál inkább remélhetett. Ideális választás volt Tarkovszkij számára, ugyanis Juszov a rendező minden elképzelését, vágyát, álmát sajátos technikai problémaként fogta fel, és a maga által kifejlesztett, felturbózott kamerákkal, mozgatási eszközökkel, stabilizátorokkal oldott meg. No meg persze tehetséggel.

Európa más országaiban május 8., Oroszországban és a szovjet utódállamokban május 9. a második világháború európai szakaszának lezárását jelző dátum, amit a Győzelem Napjaként emlegetnek. 2008 óta a Vörös téren ismét van katonai felvonulás, Putyin elnökként integethet a menetelőknek, a veteránoknak és az emlékezetpolitikai esemény többi látogatójának. Én a magam részéről másként ünnepelek: megnézem a kedvenc szovjet háborús filmjeimet. Igazából kíváncsi is vagyok, hogy az utóbbi idők harcos-ufós-partraszállós megamozijai után hatnak-e még ezek a finomabb szövésű történetek.

Szállnak a darvak , 1957

fekete-fehér, rendezte: Mihail Kalatozov, főszereplők: Tatyjana Szamojlova, Alekszej Batalov

Imdb: 8,2

Az 1958-as cannes-i fesztivál Arany Pálmáját elnyerő filmben nincs csatajelenet, lövés is csak egy, a hátországban játszódó melodrámáé a főszerep. Annyira, hogy a filmben nem hangzik el, hogy fasiszták, sem az, hogy kommunisták.