Mit várjon az olvasó, ha egy Sznob című újságot vesz virtuális kezébe? Bizsergető érzés, én egyfajta csillogó, gazdagok és szépek életérzést propagáló, csupa 'sikeres' üzletemberrel és média-arccal teletüzdelt galmouros parti fotókat felvonultató, fényes karriereket ismertető, amolyan olasz bulváros-közéleti lapot vártam. Ehhez képest a Sznob projekt inkább a közéleti oldalra billenti a mérleget, a kissé politikai-gazdasági, de erősen kulturális életmód magazinnal állunk szemben. Felvállaltan sznob: szűk közösséggel bír, ám tágabb közösséget épít, Oroszország határain kívül, össze hivatott kötni a moszkvai írót a bostoni programozóval és a londoni designerrel. Saját állítása szerint azokat, 'akik különböző nyelveken beszélnek, de oroszul gondolkodnak'.

A képen Ilja Baranov a Sznob művészeti vezetője, akit a Brit Design és Art Director-ok Egyesülete elismerésben részesített 2o11-ben.

Exkluzivitását és szerepvállalását a közízlés formálásában azzal hangsúlyozta, hogy összehozott egy éves díjat a 'Сделано в России', (azaz Oroszországban készült, a legpontosabban: Made in Russia) díjat. A cél országhatárokon túlmutat: az oroszokról és Oroszországról alkotott nemzetközi képet is hivatott formálni. A díj azokat illeti meg, akik az adott évben a leginkább hozzájárultak az Oroszországról alkotott kép formálásához a világban, illetve képviselték hazájukat saját alkotói területükön. A projekt artikuláltan ellenzéki hangvételű, sokszorosan hangsúlyozva, hogy van élet a putyinizmuson túl. Az egyik műsorvezető például, az ellenzékiségbe fordult médiabomba és képviselő Kszenyija Szobcsak volt (a link a Haarper's Bazaar-ban megjelent ínterjúra mutat, melyben Kszenyija elmeséli, változásainak történetét).

Válogatott zsüri bírálta el a különböző kategoriák nyerteseit, a díjátadó gálára tegnap került sor. Az idei befutók közül természetesen, a Pussy Riot mint kitüntetett Art projekt, itt-ott kiverte a biztosítékot a közönség körében. Az kétségtelen, hogy a Pussy Riot ügye igen nagy port kavart a nemzetközi sajtóban, mint ahogyan az is, hogy (művészeti) tevékenységükkel beleírták magukat a punk történetének legfontosabb eseményei, szereplői közé.

Itthon is népszerű író kapta a szépirodalomnak kijáró díjat: Borisz Akunyin, műfajként talán szatirikus fikciós kriminek jelölhető meg, amit művel. Akunyin emigrációs döntését megváltoztatta, úgy döntött visszatér Párizsból, és politizálásba kezd, hogy Oroszországot visszaszerezze az elnöktől.

A politikai szatíra a költészetben is hódít, a 'Dozsdj' (Eső) nevű tévécsatornán futó projekt, a 'Grazsdanyin Poet' (kb. költő polgár, ahol a polgár egyfajta megszólítást jelöl). Itt Dmitrij Bikov aktuálpolitikai verseit adta elő Mihail Efremov a nagy költők, szerzők stílusára átültetve. A projekt zárásaként sikeres élőkoncerteket szerveztek, a nézők által megjelölt témákban élőben megírt versekkel ötvözve. Lássuk be, a műfaj sikere jelzésértékű, nekem a glasznoszty utolsó évei jutnak eszembe róla... Mindez talán az idők változását jelzi.

A díj a politikai vonatkozásokon túl kiterjedt a gasztronómia, és a tudomány, a társadalom, a mozi területére is. A társadalmi problémákra a legjobb szociális projekt díj hívja fel a figyelmet, amit az eltűnt gyerekek felkutatására létrejött civil szervezet kapott, a Liza Alert.

Nagy feltűnést keltett a gasztronómia kategória, amit Arkagyij Novikov vitt. Novikov mára branddé vált, kiterjedt birodalma van: számos étteremmel, étteremlánccal, kávézóval bír, az elegáns Vogue cafétól a megfizethető és jó minőségő Jelki Palki hálózatig. Legutóbb London Calling néven indított éttermet nem máshol mint Londonban.

Rocksztárnak beillő külsővel rendelkezik az egyik legígéretesebb zseni, a görög születésű, immáron Oroszországban, jelenleg a Moszkvai Bolsojban (Nagy Színház) tevékenykedő Teodor Currentzis, aki operarendezéseivel, karmesteri sikereivel vívta ki nemcsak e díjat, hanem 2oo8-ban maga Medvegyev elnök elismerését is. A Sznob 2o12-es díját permi rendezésével vívta ki.

Film kategóriában Alexander Szokurov aratott, a Velencei Fesztiválon nyertes 'Faust' című filmjével.