Bár Amerikában már 1916-ban kifejlesztették a technicolor filmet, ami a ’20-as évektől a legnépszerűbb Hollywoodi mozi alapanyag lett, a szovjet színesfilmgyártásnak meg kellett vívnia a maga harcát, nem utolsósorban politikai okokból. A Toldi és Corvin mozik által tartott Orosz Animációs Filmnapok az idei szezonban az orosz és szovjet filmgyártás kísérleti anyagait mutatják be. Hétfő este az első színesfilmes próbálkozásokból láthattunk válogatást.

A szovjet filmgyártás a ’30-as évek közepére ért el odáig, hogy a színesfilmmel kísérletezzen. A vezető kutató Pavel Mersin hamarosan meg is alkotta a „trjohcvetka” rendszert, amely – ha nem értem nagyon félre a helyzetet – az amerikai technicolorhoz hasonlóan három különböző színű negatívra vette fel a filmet, amit aztán újra összerakva el tudták készíteni az első színes pozitívokat. Bár 1936 és ’46 között több ilyen technikával készült filmet is gyártott Mersin csapata, az elmúlt hetven évben nagyon kevesek láthatták ezeket a felvételeket, nem utolsó sorban a filmek öregedése és extrém tűzveszélyessége miatt. A digitális techinka fejlődésével azonban az Orosz Állami Filmarchívum munkatársai a kétezres évek végén nekiláttak a felvételek rekonstruálásához, és budapesti bemutatóval az (orosz) országhatárt is átlépték a felvételek. A rajzfilmeket blogunk avatott filmkritikusa, Csonka Anna értékeli: 

"Pavel Mersin kísérletező módszere a technicolorral készült rajzfilmekhez szokott szemnek egészen új, élénk színeket eredményezett. A Mersin technikájával készült rajzfilmek leginkább úgy néznek ki, mintha a szereplőket a gyerekkorom slágertermékének számító színes-szagos gyurmából gyúrták volna.

A Toldiban bemutatott 1937-38-ban készült rajzfilmek azonban nem csak a különleges színviláguk miatt ragadják magával az embert. Alekszandr Ptusko Lisza i volk (A róka és a farkas) című meséje például sok, a mai néző számára is értékelhető képi poént, meglepetést rejteget. Zseniális például, hogy amikor (spolier alert!!) a farkas felfalja a róka csellel szerzett tehenét, akkor nem az állat csontjai, hanem a bőre marad meg, jelezvén a rókának a tragédiát. Ennél egy kicsivel kedvesebb váratlan fordulat, hogy a róka télen csizmácskát hord, amiből időről-időre ki kell verni a havat.

A másik, 30 perces Ptusko mű Puskinnak a halászról és a kis halról szóló meséjét dolgozta fel. Attól eltekintve, hogy a jelek szerint az emberábrázolás nem volt az erőssége a korai szovjet rajzfilmgyártásnak, hiszen a halász felesége a kelleténél jobban hasonlított E.T.-re, a rajzfilm abszolút élvezhető , és nagyon-nagyon színes módon dolgozta fel az örökzöld történetet.

Személyes kedvencem a rajzfilmek közül a „Csodálatos jelzőlámpa” című volt. Már a címe is sokat ígér, de mindez semmi ahhoz képest, hogy a rajzfilm az erdőben kialakult közlekedési káoszról szól, amelyet csak az old meg, hogy egy bagoly egyik szemét pirosra festik, a másik pedig megmarad zöldnek, s így kihelyezik az ülőkéjével együtt a problémás körforgalom fölé. A filmecske tobzódik a kreativitásban: láthatunk százlábú buszt, vízilovas-úthengert, elefántos útmosót és még megannyi különös erdei járművet. Ha gyerek lennék, biztos, hogy annyiszor újranézném ezt a rajzfilmet, amíg le nem kopik a YouTube-ról."

Az estét a Tyeremok című film zárta, amelynek különlegessége, hogy a fentiekkel ellentétben nem gyurmafigurás stop-motion, hanem kézzel rajzolt animációs film a leningrádi filmstúdió művészeitől. (A sztálini időket jól jellemzi, hogy a szovjet stúdióknak nem csak Hollywoodot kellett lehagyniuk, de még egymással is folytonos technológiai rivalizálásra voltak kényszerítve). Sajnos a leningrádi Tyeremok története sokban különbözik az általam ismert és kedvelt (asztrahányi?) változattól, ugyanakkor tény, hogy a Toldiban vetített változat is szórakoztató volt, ha másért nem hát a szereplők sajátos szinkron-pattogása miatt.

Ha érdekelnek az orosz animációs filmek, menj el ma este 8-ra a Corvin moziba, ahol az első 3D-s kísérletekből tartanak vetítést.

Ha tetszett a poszt, és szívesen megnéznéd az eredeti Tyeremok klasszikus (késő)-szovjet feldolgozását, lájkolj minket a Facebookon!