Rossz az, aki rosszra gondol. Ez a cikk a Romanov ház két tagjának, III. Sándor és II. Miklós orosz cároknak illetve családjuknak készített húsvéti tojásokról szól. Ötven tojás, amit Peter Carl Fabergé, francia ötvös mester készített 1885 és 1917 között. Ezek azok a csodálatos darabok, amelyeket Fabergé tojásoknak nevez a világ. És ez nem túlzás. Kevés a földön az olyan ötvös-remek, ami annyira becses és értékes lenne az utókor számára, mint ezek a darabok.
Peter Carl Fabergé
A történet 1846-ban kezdődik. Ekkor született meg Szentpéterváron a hugenotta származású, Franciaországból Oroszországba menekült Fabergé család leghíresebb sarja, Peter Carl. 1870-ben vette át édesapja ékszerüzletét, és tizenöt évvel később III. Sándor cár kinevezte udvari ékszerésznek. Ekkor készíti el az első darabot, a Tyúktojást, melyet Maria Fjodorovna cárné kapott húsvéti ajándékul férjétől. Egy alig néhány centis zománcozott arany tojás, benne egy arany tyúkkal, mely egy apró, gyémántokkal kirakott koronát és egy rubint tojást rejtett a belsejében. 
Az első a Tyúktojás - 1885
Ettől az évtől kezdve minden húsvétra elkészült egy újabb csoda, amelyeket nyugodtan nevezhetünk a Kinder tojás elődeinek, hiszen a cár kérése az volt udvari ötvöséhez, hogy olyan darabokat készítsen, amelyek valami meglepetést rejtenek magukban. Fabergé felhasznált minden olyan nemes anyagot a tojásokhoz, amit csak megengedett a cár pénztárcája. És az pedig elég vastag volt! Rengeteg arany, ezüst, briliáns, drágakő és zománc segítette a mestert abban, hogy formába önthesse szárnyaló fantáziájának szüleményeit.
1904 és 1905 kivételével minden esztendőben bővült a kollekció, melyet III. Sándor halála után II. Miklós cár gyarapított tovább a feleségének és más családtagjainak rendelt tojásokkal. Az utolsó befejezett darab a Karéliai nyír. A nyírfából, aranyból és drágakövekből kreált tojás 1917-ben készült és talán a legpuritánabb az összes közül. 
Az utolsó tojás a Karéliai nyír - 1917
Mind az ötven darabnak más neve és saját témája volt. Többek között olyanok, mint Rózsabimbó, Kaukázus, Tél, Kreml, Pelikán, Reneszánsz, Cárevics, Koronázási tojás…
Íme, néhány a sok közül: 
A forradalom szele elsöpörte a Romanovokat és velük együtt Fabergét is, aki először Németországba, majd Svájcba menekült, ahol 1924-ben meghalt.
De ezzel még korántsem lett vége a Fabergé-tojások mítoszának. Sőt, talán itt kezdődött. A cári családnak készült ötven tojásból 42 túlélte a forradalmat, a két világháborút és a szocializmus hosszú évtizedeit. 10 darab a moszkvai Kreml gyűjteményében, 23 tojás a világ különböző múzeumaiban és magánkollekcióiban található New Yorktól Katarig. De hiányzik 8 darab…
És hogy oligarcházzunk egy kicsit, Viktor Felixovics Vekselberg befolyásos, dúsgazdag olaj- és alumíniumipari mágnás nem kevesebb, mint 9 cári tojást birtokol. Vekselberg, aki Oroszország ötvennegyedik leggazdagabb embere 13 milliárd dolláros vagyonával, azt is megtehette, hogy 2011-ben a Vatikánban állítsa ki Fabergé gyűjteményének jelentősebb darabjait. A tojások biztosítási értéke majdnem elérte a 20 milliárd forintot.
A legdrágábban eladott Fabergé mű, a Rotschild-tojás nem a cári családnak készült, hanem a nem kevésbé gazdag Rotschild bankár dinasztiának tulajdonában volt 2007-ig. Ekkor talált új vevőre egy oroszországi magánmúzeum személyében. Mennyiért? Nagyjából 3,5 milliárd forintnak megfelelő angol fontnál csapott le utoljára az árverező kalapács. 
A Rotschild tojás – 1902
Mint minden értékes és híres dologból, úgy ebből a tárgykörből is rengeteg hamisítvány készült. Csak végig kell menni a Váci utcán és számos régiségbolt kirakatában észrevehetünk Fabergé tárgyakat, köztük jó néhány tojást is. Jó hamisítványok, de csúfot űznek a földkerekség egyik legkiválóbb ötvös mesteréből, Peter Carl Fabergéből.
Utolsó kommentek