Oroszok

Szergej Bobovnyikov régiségkereskedő és alighanem a sikeresebb fajtából, már ha abból indulunk ki, hogy 2002-es válása után egy több, mint 50millió forint értékű ingatlant vett magának. A 20. század elején épült és az orosz Art Deco stílusjegyeit magán viselő ház rezidenciáit anno természetesen felparcellázták apró társbérleti lakásokká, de Bobovnyikov egy egész lakást megszerezett és ő maga is csak a válaszfalak lebontása után döbbent rá, milyen monumentális a lakás. Állítása szerint ekkor döntött úgy, hogy a Moszkvában ma divatos csili-vili modern dizájn helyett inkább retrósra veszi a figurát és a kora Sztálin-korszak szellemében rendezi be a lakást.

Hetven évvel ezelőtt, 1943. február 2-án ért véget a 200 napos sztálingrádi csata a szovjetek győzelmével. A városi és városkörnyéki harcokban összesen kétmillió ember esett el; a világtörténelem legvéresebb csatája eredményeként megfordult a 2. világháború menete, de még több mint két év kellett a békéig.

A fenti fotót Emmanuil Evzerihin, a híres szovjet haditudósító és fotóművész készítette, 1942. augusztus 23-án, a város teljes szétbombázása után. A háttérben a város pályaudvara ég, a kép előterében pedig a furcsa szökőkút maradványait láthatjuk. Három kisfiú és három kislány körtáncot járnak egy krokodil körül, mindezt varangyosbékák nézik tátott szájjal. A kép attól lett híres, hogy a gyermeki ártatlanság, a játékosság, a művészet és a háború kegyetlenségének ellentmondását kevésbé szokványosan, mégis mindenki számára átélhetően tudta megragadni. A sztálingrádi csata menetét ismerő nézőben felmerülhet, hogy talán az is közrejátszik ennek a képnek a szimbolikussá válásában, hogy a veszélyes fenevad közrefogása rímel arra, ahogyan a szovjet csapatok bekerítették Paulus katonáit.

Azok számára, akik azt is nehezen viselik, hogy egy köztér Moszkva nevét viselje, valószínűleg teljességgel érthetetlen, hogy nevezhettek el valamit Sztálingrád tiszteletére, vagy ha már így is nevezték el, hát miért nem nevezték át. Ráadásul mindezt Franciaországban.

Születési ideje: 2006. Tartózkodási helye: Moszkva. Születési neve: Triumph Palace. A moszkvai klasszicista vagy sztálini ampír stílusban 1940 és 1950-es években emelt magasházakat szokás egyszerűbben "a hét nővér"-nek nevezni. 2006-ban újabb taggal bővült a család, őt szeretnénk most bemutatni.

Sztálin és a zene kategóriában sokaknak bizonyára csak a Sztálin-orgona, vagyis a katyusa ugrik be. Sztálin egyik kedvenc dala azonban, amit a mai napig "Sztálin dala"-ként tartanak számon egy népszerű grúz dal: Szulikó. A Szulikó grúz női és férfi név egyaránt, jelentése: lélek. A dal szövegének szerzője Akakij Cereteli (a modern grúz irodalom megteremtője), a dallamé pedig Varenyka Cereteli, a keletkezés időpontának 1895-ös évet szokás megjelölni. Visszaemlékezések szerint egy üveg jó grúz bor mellett gyakran dúdolgatta magában is a "vezér", ha éppen nem valaki húzatta neki.

A Vörös Hadsereg Kórusának előadásában