Oroszok

Két-három éve követem PikkuVarpunen blogját, leginkább a képek miatt (a finnugor rokonság ellenére csak az időnkénti egy-két mondatos angol nyelvű összefoglalókat értem). A egy anya/ belső építész útját követem nyomon, hogyan rendezi be családja (van egy hároméves kislánya) lakását, majd az egész világot a letisztult skandináv design jegyében. Nemrég Szt.Péterváron járt (hisz az csak egy ugrás Helsinkiből), erről kérdeztem.

Since 2-3 years I'm following the PikkuVarpunen blog, mostly because of the pictures (nonetheless the common Finnugric origins of Hungarian and Finnish, I only understand the very rare 1-2 sentence summaries in English at the bottom of the posts). I am following the path of a mom/ interior designer, how she shapes their nest at home, and styles up the world around inspired by the clear-cut Scandinavian design. She was in St. Petersburg recently (hopped their from Helsinki), and this is what she shared with us.

Picture taken from/ a kép innen: http://pikkuvarpunen.blogspot.hu/

1. Which are your favorite 3 design products in Russia?

I really like Russian in it's traditional way, like babushka dolls, "swinging" nevalyashka dolls and women's traditional fur hats. I guess those aren't so "design" in that word meaning, but stylish those sure are.

Ma kezdődik a maszlenyica egyhetes ünnepe Oroszországban, melynek központi eleme (sőt lényege és szubsztanciája) a blini, vagyis az orosz palacsinta. De miért pont a palacsinta, mit értünk ez alatt és mi a jelentősége, hogy mi a kedvenc feltétünk?

A maszlenyica az ortodox húsvétot megelőző hetedik hét során tartott ünnepségsorozat, mely a nagyböjt kezdetét illetve a tavasz eljövetelét jelzi. Bár a maszlenyicát nagy duzzogva az ortodox egyház is felvette hivatalos ünnepei közé, leginkább a pogány elemek dominálják a hetet. Ezzel magyarázható a tavaszi napéjegyenlőséghez közeli időzítés, a hajadon lányok jövendölési szokásai vagy a telet jelképező szalmabábúk rituális elégetése sem. Ebbe a sorba illeszkedik a blini is, amely a Napot és ezáltal a tavaszt és a megújulást szimbolizálja.

A számos karácsony és újév (európai, orosz) után a tél végén az ünneplésre okot adó alkalmak a tavaszba való átmenetet is kitöltik. A telet kitessékelő farsang, azaz maszlenyica február végén szalmabábú égetéssel, vagy egyszerűen kint a hóban elfogyasztott kiadós blinivel, forró csájjal telik.

A népi hagyomány szerint a maslenyica hetében (ami a nagyböjtre való felkészülés hete volt) szánkózni hívták a lányokat, sátrakban (balagani) blinit (palacsintát) sütöttek, és szalmababút hordoztak végig az utcákon. Az ünnepi hét vasárnapján kölcsönös bocsánatkérésekbe bocsátkoztak, hogy a böjt előtt megtisztuljanak (ezt a férfiak vodkával pecsételték meg), az elégetett szalmabábu hamvait pedig szétszórták, egyes helyeken a tűzbe dobták a bábut, máshol rituálisan eltemették. A télszimbólum szalmabábu még a szláv hagyományból öröklődött át. A kerek palacsinta a napot jelzi, termékenységet jelent.

Még a nyolcvanas évek derekán az amúgy csak hivatalos, szovjet ünnepek mellet csupán az újév és a maszlenyica volt az, amit ünnepeltünk. Hosszú hetekig készültünk az egész estét kitöltő műsorra, a majdnem negyven fős osztályunk az órák után rendületlen próbálta az oj blini, blini, blini, oj blinocski moji csasztuskát. Szegény osztályfőnökünk, akit a történelemkönyvi ábrázolásokra való kísérteties hasonlósága miatt csak előembernek hívtunk, egyre kétségbeesettebben próbálta belénk verni a szovjet hazát dicsőítő verseket, a lányok által technika órán varrt ruhák divatbemutatójának koreográfiáját, és még ki tudja mit, amire már nem is emlékszem, hiszen az egész ünnepség végül elolvadt a hóval. Csupán a reményt adó napsugárra emlékszem, ami hidegen csillogott a megfagyott hóbuckák tetején, és arra, hogy mennyire szerettem, amikor szombaton a menzán igazi blini volt, eperlekvárral, harminc kopejkáért.

Az talán azóta sem változott, hogy a tavasz ugyan még sokára érkezik, de a márciusi nőnapon virágba borul egész Oroszország, végtelen tulipán, nárcisz csokrok és dobozos orchideák illata kúszik a latyakos metrón, a hosszú nap után spiccesen, kissé félrecsúszott sminkben utaznak hazafelé az ünnepelt nők.

A két ünnep szorosan követte egymást idén, tiszteletükre a blog szerzői egy kellemes, pesties-oroszos délutánt töltöttünk együtt. Volt scsí, orosz kotlet, pirozski, akaziki, hússaláta, blini sguscsenkával vodka, és rengeteg gyönyörű tulipán.

A menü pesties volt, a helyi piac kínálatához mérten készültek az ételek. A scsíbe (ami friss, zsenge, még zöld káposztából a legfinomabb) egy kevés csalamádé (ld. vecsési káposzta) is került, a blini pedig, ugyan bőséges tejföl került a tésztájába, valljuk be palacsinta lett. Hogy adjunk a hagyománynak is, az autentikus ízek kedvéért a gombás pirogba zödhagyma és krumpli is került, a marhakotlet teljes mértékben nélkülözte a pirospaprikát, a bliniben a sguscsjonka valódi orosz sürített tej volt, a saláta pedig házi recept szerint készült előételként. Elővettem ugyan a szamovárt is, de bevallom, nem mertem bekapcsolni (elektromos), nehogy felrobbanjon negyven évnyi pihenés után. A legjobb scsí és blini recepteket, elkészítjük és megosztjuk a blogon, illetve várjuk ide.

Boldog nőnapot és boldog tavaszt!