Oroszok

Tíz napja tudja a világ, hogy Vlagyimir Putyin az Oroszországi Föderáció elnöke elvált ember. Tíz napja röhögnek és sírnak a kínos bejelentés körülményein, tíz napja csámcsognak a válás okán, tíz napja latolgatják a lehetséges szeretők esélyeit. De belerokkan-e Putyin, és éhenhal-e Putyina? Megmondjuk mire kell számítani.

A szovjet veterán és a német asszony hatvan évvel találkozásuk után lettek végleg egymáséi, mert mindig a történelem írja a legmeghatóbb ponyvákat.

Ivan Bivsihet 1943-ban 19 éves korában vitték el a frontra. Mint kiderült, ezredének egyetlen olyan katonája volt, aki jól beszélt németül, ami biztosította gyors előremenetelét. Bivsih karrierjét az ezred szócsöveseként (polkovij ruporiszt) kezdte, a csaták előtt demoralizáló üzeneteket harsogva az ellenségre: "Dojcsen szoldatun, Gitler kaputt!", de később megtették az ezred tolmácsának, és a háború után nem is engedték haza, hanem kinevezték a türingiai Heyerode falu parancsnokának. Saját bevallása szerint egy hazaengedett SS katona után kutatva tért be a Waldheim család házába, és bár Güntert nem találta otthon, Ivan itt látta meg először későbbi szerelmét, a valószínűleg épp halálra vált Lizát és a két fiatal első látásra szerelembe esett.

Holtan találták angliai otthonában a hétvégén Borisz Berezovszkijt, a hírhedt orosz oligarchát. Oroszország valaha leggazdagabb és egyik legbefolyásosabb üzletembere az utóbbi időkben súlyos depresszióval küzdött, nem kizárt, hogy öngyilkosságot követett el. Halála előtt egy nappal adott utolsó interjújában megtörten nyilatkozta, elvesztette életének értelmét, és hazavágyik Oroszországba.

Borisz Abramovics Berezovszkij (vagy ahogy az orosz sajtóban szokták emlegetni, BAB) 1946-ban született Moszkvában. Életének első negyvenhárom évéről relatíve keveset szól a fáma, holott sokat elárul Berezovszkij természetéről. A későbbi oligarcha matematikusnak tanult és már 35 évesen az Orosz Tudományos Akadémia tagja lett. Munkatársai szerint Berezovszkij világ életében megszállottan tudott küzdeni a céljaiért, amivel már fiatalon kitűnt társai közül. A legenda szerint az akadémiai pályára lépő Berezovszkij azt tűzte ki célnak, hogy megszerzi a Nobel-díjat, mint a létező legnagyobb tudományos elismerést. Jól jellemzi Berezovszkij becsvágyát és megszállottságát, hogy nem zavarták olyan jelentéktelen tényezők, minthogy bár nem volt ostoba, azért nem volt a Nobel-díjasokhoz mérhető lángelme sem, vagy hogy a matematikában egyáltalán nem is osztanak Nobel-díjat. Berezovszkij egyik munkatársa azt mondta, meggyőződése, hogy ha nem esik szét a Szovjetunió, Berezovszkij előbb vagy utóbb megkapja a Nobel-díjat.

Putyin megválasztásával véget ért a választási szezon Oroszországban, a következő öt évben, ha minden a tervek szerint megy, nem történnek komoly változások a politikai elit összetételében. Bár a vezetés odafigyel, hogy a tűz közelébe komolytalan ember ne kerülhessen, a Duma 450 tagja között számos meglepő, sokszor itthon is ismert névvel találkozhatunk.

Sportolók

A népszerűségen kívül aligha játszott más közbe a képviselő-jelöltek kiválasztásánál, ám ha mégis kategorizálni kellene a Dumába bekerült sportolókat, mondhatnánk, hogy vannak a szépek (Alina Kabajeva, Marat Szafin), az okosak (Anatolij Karpov) és Nyikolaj Valujev.

Hosszas töprengés után sem tudtam rájönni, vajon mi vette rá az Egységes Oroszország pártvezetését, hogy a listára tűzzék Valujev nevét is, hiszen a rossz nyelvek már eddig is gombnyomogató majmoknak hívták a képviselőket. Bár dulakodásban és nagy tömegben biztos sok hasznát lehet venni a nehézsúlyú bokszolónak.