A gyermekkora mindenkinek más és más, a szovjet (s főleg a későszovjet) gyerekkornak boldognak és természetes limonádé alapú (citrom, szóda, cukor) üdítőitalokkal megédesítettnek kellett lennie. Vegyük hát szemügyre, mit ittak a szovjet lurkók.
A legnépszerűbb, s egyben legolcsóbb ital a Buratyino (it. Burattino, tkp. Pinocchio Alekszej Tolsztoj által átdolgozott, Carlo Collodi szerzői jogait nem igazán tisztelő változata) volt: 10 kopejka betétdíj nélkül. A betétdíjnak egyébként komoly nevelő funkciója volt, hisz a gyerekek egyebek mellett - a szülők megkerülésével - így tehettek szert zsebpénzre. (1984-ben, Vasile Ernu leírása szerint egy rubelből száz doboz gyufát lehetett venni, vagy akár 20 csésze teát inni az iskolai büfében. A dollár ekkor 94 (!) kopejkát ért.) A 70-es években közkeletű volt a történet, miszerint egy ember az üvegek visszaváltásán bekasszírozott pénzből vett magának egy Volgát, ami akkor (még mindig) a legdrágább autónak számított. A limonádékat nem csak üvegben árulták, hanem kocsiból és pultból mérték, később pedig automaták is megjelentek az utcákon, a hírhedté vált közösségi pohárral, aminek bár kétes volt a tisztasága, de csak a legritkább esetben lopták el.
Utolsó kommentek