Brighton Beach Brooklyn legdélibb csücskében található az Atlanti-óceán partján. A Szovjetunióban az 1970-es évektől vált ismertté a név mint az elsősorban a mai Oroszország és Ukrajna területéről kivándorlókat fogadó kompakt new-yorki orosz negyed (tkp. Odessza az Atlanti-óceán partján).

Orosz feliratok az amerikai dzsungelben 1


A 2008-as adatok szerint a lakosság száma 30 895 fő, viszont mivel sokan nem kötnek bérleti szerződést és a népszámlálásokon sem vesznek részt, ezért a valóságban sokkal többen, a becslések szerint 70–80 ezren élnek itt, ami az átlagos brooklyni népsűrűség másfélszerese. A negyed városszerte híres orosz üzleteiről: van itt étterem, kávézó; ezek mellett pedig működik közösségi ház, kultúrközpont, orosz nyelvű rádióadók, tévéstúdiók, szerkesztőségek, iskolák, szórakoztató centrumok, s a legtöbb szerviz is orosz nyelvű.

Orosz feliratok az amerikai dzsungelben 2


Brighton Beach 1868-tól üdülőhelyként funkcionált, 1878-ban már vasútvonal kötötte össze New Yorkkal, melyből aztán idővel metró lett. A jó közlekedésnek köszönhetően egyre többen választották állandó lakhelyükül a tengerparti települést, a XIX. század végén azonban még mindig nem elhanyagolható a nyaralni idelátogató európaiak száma. A nagy gazdasági válság idején szivárognak majd be a szegényebbek, a második világháborúval pedig elmaradnak az európai turisták is. Így a korábban turizmusra berendezkedett negyed csak nehezen tér magához. Lassan azonban növekedésnek indult a lakosság száma, amihez a Szovjetunióból érkező bevándorlók is jelentősen hozzájárultak. Több szempontból is előnyös választás volt ez: kedvező közlekedés, (akkor még) alacsony ingatlanárak, s a Krím-félszigetről (elsősorban Odesszából) érkezők számára az óceán közelsége sem volt elhanyagolható tényező.

Orosz feliratok az amerikai dzsungelben 3


Egészen a XX. század végéig nem volt túl nagy a negyed presztízse: koszos utcák, bűnözés, sok illegális bevándorló. Csak nyaranta volt itt nagy élet, amikor a városlakók a tengerpartra sereglettek. A negyedet, bármily furcsán is hangzik, a Szovjetunió megszűnése lendítette fel, amikor a létbizonytalanság miatt ezrek hagyták el egykori hazájukat. Az egyre növekvő orosz kolóniában egyre nagyobb igény mutatkozott egy kis darab Oroszország kialakítására, s a negyed virágzásnak indult. Felépült a Millennium színház, ahová idővel már nem csak orosz, hanem más vendégszereplők is egyre gyakrabban feltűntek. Említésre méltó továbbá a Brighton Ballet Theater, melyet 1987-ben alapítottak és az amerikai orosz ballettiskolák legismertebbje. Közvetlenül az óceán partján pedig egy drága lakónegyedet is felhúztak, ahol az orosz kultúra, a show- és az olajbusiness ismert alakjai is szép számmal vásároltak lakást. Mondanunk sem kell, hogy az ingatlanárak is felfejlődtek ennek megfelelően, amivel együtt járt, hogy immáron olyan amerikai hírességek is áttették ide székhelyüket, mint Neil Sedaka, Barbara Streisand, vagy éppen Mel Brooks.

Orosz feliratok az amerikai dzsungelben 4

Ami pedig az emigránsokat illeti, valójában nem sok közük van a híres első hullámhoz, akik még a cári rendszerben szocializálódtak. Sokkal kevésbé reprezentált köreikben az értelmiségi réteg. Mi több, néhányukat még egy valóságshowba is sikerült beszervezni (Russian Dolls), melynek a szereplői kizárólag a negyedben élő orosz emigránsok közül verbuválódtak. Ebből persze távolról sem szabad messzemenő következtetéseket levonni.