Ki ne hallott volna az orosz rulettről? Egy hatlövetű pisztoly, egy golyó, megpörgetni a dobtárat és lőni. Halál vagy dicsőség: a legrizikósabb szerencsejáték. Egészen extrém: ilyenre csak az oroszok képesek.

Persze az is lehet, hogy ezt az egész orosz rulett dolgot Nyugaton találták ki, hogy lehessen vele riogatni: ezek az őrült oroszok mit ki nem találnak. Ha nem számítjuk, hogy Lermontov a Korunk hősében írt egy olyan hősködésről-mutatványról, ami hasonlítható ehhez, akkor az orosz rulett első irodalmi említése 1937-es (!), egy amerikai lapban egy bizonyos Georges Surdez légiós novellájában olvasható először a kifejezés. Surdez mondjuk rögtön a legdurvább változatról ír, öt golyó a tárban.

De ha már így esett, akkor az oroszok kihasználták a helyzetet, gyártottak hozzá legendát, bevonult a nemzeti identitás példatárába. Különböző verziók vannak a kialakulásra. Az egyik szerint ez az egész a 19. századi orosz börtönökben alakult ki, ahol a börtönőrök a rabokat kényszerítették a játékra. A másik szerint eleinte mindössze egy trükkről volt szó, a kellően laza dobtár úgy állt meg, hogy a golyó súlya miatt mindig lekerült, így igazából veszélytelenül lehetett villogni a hatlövetűvel. A harmadik verzió a legközkedveltebb, ennek igazi főszereplője is van. Ezek szerint az 1877-78-as orosz-török háborúban alakult ki ez a furcsa hősködés. Mihail Szkobelev, a vakmerő tábornok tisztjei nem akartak lemaradni parancsnokuktól eszementségben, ezért különféle veszélyes mutatványokkal szórakoztaták magukat és egymást, ezek egyike volt az orosz rulett. (Ennek megfelelően maguk között nem orosz, hanem huszár rulettnek nevezték.) Hogy legyen magyar vonatkozása is a sztorinak, Szkobelevet a legenda szerint egy vengerka, vagyis az Osztrák-Magyar Monarchiából származó kurtizán ölte meg 1882-ben.

Néhány szót a fegyverről. Az "igazi" szakértők Surdez 1937-es novelláját alaposan kielemezve arra jutottak, hogy a szerző hülyeségeket ír. A novellában 1917-ről és hatlövetűről bszélnek, miközben "köztudott", hogy ekkor már az orosz hadseregben a Nagant M1895 hétlövetű volt a hivatalos fegyver. Ebből is látszik - így a szakértők -, hogy az orosz rulett igazából jóval előtte alakult ki, amikor még a Smith&Wesson Model 3 volt rendszeresítve. Na, az az igazi hatlövetű.

Oroszország egyre többet hivatkozik a 19. századra, és az orosz rulett bármennyire őrült és veszélyes, a nemzeti identitás szempontjából jól használható. A romantika gesztusba sűrítése, az orosz lélek legendás kifürkészhetetlensége, a halál játszótárssá stilizálása - ez mind belegondolható. Borisz Akunyin (ál)történelmi-detektív regényeiben visszatérő elem az orosz rulett, még maga a szuperhős, Fandorin is belekeveredik egy olyan helyzetbe, amelyből csak ez a játék menti ki. A mai orosz tömegkultúrából sem maradhat ki, piacra dobtak már ilyen néven alkoholos társasjátékot, meg persze vodkát, volt már tévévetélkedő, írtak már slágert belőle.

De ha az orosz rulettre gondolunk, akkor még mindig egy amerikai film fog az eszünkbe jutni.