És azt tudtátok, hogy az első élőlény, aki túlélte az űrutazást, Cigány volt? Jó, az 1947-es amerikai gyümölcslegyeket most nem számítjuk ide. Cigányt és Deziket, a két kiskutyát 1951 nyarán, július 22-én lőtték ki ballisztikus rakétával, 101 km magasságig emelkedtek fel, elérték a Kármán-vonalat, majd a kilövés helyétől, Kapusztyin Jartól kb. 20 kilométerre landoltak. Az egész utazás összesen 20 percig tartott.

A nagy utazás sémája

 Sokáig arra gondoltak, hogy majmokkal fognak kísérletezni, de kiderült, hogy a csimpánzok nem annyira engedelmesek, nem tudnak annyi időt egyhelyben eltölteni, ami mindenképpen szükséges az űrutazásokon, ráadásul rosszul bírják a stresszt. Egy éven át készítették fel a kutyusokat az útra, eközben az akkori szovjet, háború utáni gazdasági helyzet ellenére meglehetősen jó körülmények között éltek. Szergej Koroljov, a "főkonstruktőr" nagy becsben tartotta az állatokat, a munkatársak visszaemlékezése alapján időnként a rakétamérnököknél is több időt töltött velük. 1951-ben összesen 6 kutyás kilövésre került sor, a hatodikon az is kiderült, hogy a nagy felkészítéssel járó macera talán felesleges volt:  az egyik utazásra kijelölt kutya, egy bizonyos Rozsok eltűnt, amiről a felkészítők nem mertek szólni Koroljovnak, berakták Rozsok helyére az egyik helybéli, konyhai maradékokra rájáró ebet. A potyautas szerencsére az utazást túlélte, a turpisságra rájövő Koroljov nem haragudott annyira, a jelentésbe az került, hogy a kísérlet szerves része volt az, hogy egy felkészületlen eb is utazzon.

Amikor Dezik és Cigány kabinja - ejtőernyő segítségével - landolt, a kutatócsapat rövid keresgélés után találta meg őket és "Élnek! Ugatnak!" kiáltozásokban törtek ki, Koroljov felkapta az egyik kutyust és táncra perdült. Ezután vették csak észre, hogy míg Deziknek, khm, kutyabaja sem volt, addig Cigánynak a földetérés során sebes lett a hasa. És ez lett a szerencséje! Ezért nem került bele az egy héttel ezutáni következő utazásba, Dezik mellé Liszát rakták, akik sajnálatos módon az ejtőernyő hibája miatt elpusztultak a landolásnál (=zuhanásánál). Cigány további sorsa is kedvezően alakult, a kutatás egyik vezetője, Anatolij Blagonravov vette magához, hogy hosszabb távon is figyeljék az űrutazás esetleges hatásait. Leszámítva, hogy néhány neki nem tetsző tábornokot megharapott, Cigány tíz boldog, stresszmentes évet élt még. Az, hogy ő volt az első űrutazó, sokáig titokban maradt, ahogy az egész 1951-es kísérletsorozat, egészen 1991-ig nem lehetett erről tudni, az első komolyabb publikációra pedig 2011-ig (!) kellett várni. 

Dezik és Cigány a kabinból figyelik, hogy mi lesz. Nem túl vidámak.

Dezik, mint hősi halott bekerült a 2010-ben készített, Csillagkutyák: Belka és Sztrelka című, bármennyire hihetetlen, de mégis valós eseményeken alapuló rajzfilmbe. Lajka, Belka és Sztrelka már valódi űrhajókkal utaztak és nem rakétákkal, mint Dezik és Cigány. Ezért lettek ők a híresek, a bélyegen és rajzfilmen szereplők, a szobrok megihletői, a múzeumok kitömött állapotú sztárjai. Cigány megmarad az első titkos űrkutyának.