Oroszok

1961. április 12. Jurij Gagarin elsőként repült a világűrben a Vosztok (Kelet) nevű űrhajón.

Jura kis faluban született Szaratov környékén 1934-ben. A német megszállás elérte Gagarin családját is: kisöccsét állítólag egy fasiszta megszálló akasztotta fel saját házukban egy sállal, de szerencsésen, időben levették róla (amíg a katona a fényképezőgépét kereste). 1954-ben befejezte az ipari technikumot és mellette pilóta igazolványt is szerzett.

Létezik egy iciripiciri kiállítás Szentendrén. Nem lenne nehéz hosszan beszélni róla, csak hogy érdemes-e... mert magyarázat nélkül is ugyanazt a hatást váltja ki az emberből. Hogy tudniillik csodák márpedig vannak!

Nyáron, egy alkalommal említést tettem az orosz turista meghatódottságáról azon, hogy Budapesten lehet… és tessék. Itt a bizonyíték. Egy fiatal - és rendkívül népszerű - orosz fotó-blogger, Ilja Varlamov budapesti látogatásáról harsog a blogger világ. Úgy értem, több írásban is megemlítik. A fiatalember majdnem negyven közzétett képe közül válogattam párat, és a látogató idegen kedves, bájos kommentjeihez hozzátettem sajátomat. Úgy néz ki, nem mindenben értünk egyet, de én is imádom Budapestet, és engem is meghat, hogy itt lehetek!

És azt tudtátok, hogy az első élőlény, aki túlélte az űrutazást, Cigány volt? Jó, az 1947-es amerikai gyümölcslegyeket most nem számítjuk ide. Cigányt és Deziket, a két kiskutyát 1951 nyarán, július 22-én lőtték ki ballisztikus rakétával, 101 km magasságig emelkedtek fel, elérték a Kármán-vonalat, majd a kilövés helyétől, Kapusztyin Jartól kb. 20 kilométerre landoltak. Az egész utazás összesen 20 percig tartott.

A nagy utazás sémája

No, nem a szén-, és ércbányászatról van szó, hanem arról a kellemes párás helyről, ahol az ember teste-lelke megtisztul és megmelegszik a fagyos Oroszföldön. Az alábbi fotót Gerd Ludwig készítette a Moscow never sleeps sorozatból (kép innen a sorozat itt és itt):

Az orosz bánya sajátos hagyományokkal rendelkezik, és külön iskolát képvisel. Nem mindegy, hogyan használjuk a vényiket, azaz a venyigéből, gallyakból készült seprűt, amivel egymást, illetve magukat paskolgatják a fürdőben gőzőlgő testek. Nem mindegy az sem, hogy miből is készül az a seprűcske, az eukaliptusz léguti megbetegedésekre jó, a juhar salaktalanító, gyógyító hatású, a nyárfa pedig vízelethajtó. A bánya arra is jó, hogy ha a fűtés, vagy melegvíz ellátás akadozik, akkor a meleg fürdőbe ellátogatva az ember szépen, alaposan tetőtől talpig lesuvickolhatja magáról a rárakódott, ráfagyott bőrfeletti (ruhaalatti) fölös rétegeket. Vannak bányák, ahol nők, férfiak külön-külön helységben, anyaszült meztelenül mosakodnak, hajat mosnak a hatalmas lavorokban a jól felfűtött teremben. Még most is érzem a gőzölgő szappan illatot.