Oroszok

A moszkvai közlekedés csak félig volt/van kitalálva. A metró például szuper (miközben most gyászolunk, akkor is), a felszíni tömegközlekedés (na, azt próbálja meg valaki közösséginek nevezni) viszont hihetetlenül nem. A lestrapált Ikarusok (már nem sokáig), az elfogadhatónál pont egy fokkal nagyobb tömeg, az önmagukat és másokat veszettül fegyelmező utasok pesti lógásszolidáris hangulathoz képest nyomasztó világa mind arról győzött meg, hogy amit nem érek el metró+gyalog kombinációval, az leesik a térképről. Gyerekként egy dologgal lehetett elcsábítani buszozni Moszkvában mindezek ellenére: a szerencsés jegyek vadászatával. Állítólag trolin és villamoson is ez ment, de azokra már tényleg nem szálltam fel.

Így nézett ki a klasszikus jegykiadó gép a buszokon

Be az ötkopejkásat, jobbra a kart megforgatni, jegy kijön

Gondolom, más nagyvárosban is kialakultak ilyen fura babonák, Moszkvában a következőképpen nézett ki ez: a magán a buszon váltható jegyen található hat számjegyet kellett figyelni, ha az első három számjegy összege megegyezett a második három számjegy összegével, akkor az szerencsésnek számított. Ha félre akartál tenni magadnak egy kis szerencsét, akkor meg kellett őrizni a jegyet, ha azonnal volt szükséged rá, akkor, hamm, jó étvágyat. A 70-es, 80-as évek egyik furcsa tévéműsorában, az "А ну-ка девушки!" (= Gyerünk, nagylányok) című blőd vetélkedőben egyszer az volt a feladat, hogy a szerencsétlen csajoknak egy tekercs buszjegyből ki kellett válogatni a szerencséseket. És persze a matematikusok is rácuppantak a témára, kiszámolták, hogy mennyi az esély a szerencsé jegyre (elvileg 1/18, viszont bekavar az, hogy a sorban jövő számok között nem egyenlően vannak eloszolva a szerencsések.) A leningrádiak persze elirigyelték a moszkvai szerencsét, ezért náluk is volt ilyen, de ott - ha jól tudom - a páros-páratlan számjegyekkel szerencsétlenkedtek. Ennyit a nemlétező moszkvaiságomból eredő nagyképűségről.

Szerencsés jegy

Mindez simán elmúlt volna, elsüllyed szovjet-emlékatlantisszal együtt, ha nincs az Art Lebedev, már megint. Kitalálták, hogy ha már ennyire összekapcsolódott a szerencse és a buszjegyevés, akkor ebből lehet kekszet készíteni. És íme:

Igaz, hogy itt elvész a vadászat élvezete, cserébe minden jegy szerencsés és finom. 

Teával az igazi.

Ha tudtok más városi babonákról, írjátok meg itt kommentben, vagy a facebook-oldalunkon.

2010-ben az egészen furcsa képződmény, a Наши (= Mieink) nevű, leginkább a hatalom körül sündörgő fiatalok társaságának tekinthető mozgalom vezetői arra jöttek rá, hogy úgy tudnak több embert bevonni, ha beindítanak népszerű, értelmesnek is vélhető projekteket. A Röfik ellenzik néven például fogyasztóvédelmi akciósorozatot indítottak, de van vállakozásfejlesztő, környezetvédelmi, sportos projekt is. És van a StopHam, ami szintén így indult, aztán két évvel később önállósodott. Azt találták ki a fiatalok, hogy megtanítják az autósokat szabályosan közlekedni. Aki volt már Moszkvában, látta azt az őrületet, ami közlekedés címén megy, az értheti, hogy egy ilyen mozgalomnak van létjogosultsága.

Legalább öt centi hó esett az éjjel itt Pesten és elszabadult a pokol. "Felfordult az ország a hó miatt" írja az [origo]. "Buda elveszett" harsogja az Index címlap. A hvg.hu szerint "Az ország megbénult". Mindeközben Oroszországban...

Mindeközben Oroszországban enyhe a tél, nappal Moszkvában akár mínusz 10 fokig is felemelkedhetnek a hőmérő higanyszálai(!). Az előrejelzések szerint a héten több napon is több, mint öt centi hó fog esni, amiben nincs semmi meglepő, hiszen egy átlagos télen kábé ötvenszer havazik a fővárosban. Ráadásul tényleg nincs nagyon hideg, a híres vízkereszti fagyok mínusz húsz-harminc fokokat szoktak hozni január közepén, ilyenkor a legjobb rituálisan megmerítkezni egy tóban, de erről már írtunk is egyébként. Szóval míg mi öt centi hótól megbénulunk és felfordulunk, az oroszoknak ehhez sokkal több kell. Amikor viszont végre megérkezik az igazi orosz tél, Moszkvában is sok a kihívás. Például, hogy egyáltalán életben maradjon az ember.

A városatyák komolyan hozzáláttak a moszkvai tömegközlekedés helyrepofozásához. Szergej Szobjanyin egyik nyilatkozatában úgy fogalmazott, bár a metró a moszkvaiak büszkesége, meglehetősen elmaradt a város növekedésétől, amit sürgősen orvosolni kell… ez nem jelent mást, mint másfélszeres bővítést: 2020-ig 150 km új szakasz, 70 új állomás, 7 új és 8 felújított járműtelep és három kibővített felszíni előcsarnok, ezzel az eddigi 305,7 km-es összhosszúság 451,2 km-re, az állomások száma pedig 185-ről 252-re ugrik.

A tervek 2022-ig

Szinte hihetetlen, de az 1935 óta működő orosz metró a mai napig mindössze egyetlen(!) napra volt bezárva: 1941. október 15-én, amikor a második világháborúban fel akarták robbantani az oroszok, hogy ne jusson német kézre. Ezt a napot kivéve rendületlenül üzemel. Nem is lehet az életet elképzelni nélküle, hiszen napi szinten milliók veszik igénybe, hogy A-ból B-be jussanak. Milliók naponta! Sokan közülük bizonyosan már nem is veszik észre, hogy micsoda különleges pompa és művészet veszi őket körül odalenn.

A Baumjanszkaja állomás