Tudják, hogy a február 15-én Cseljabinszk felett becsapódott meteorit nem is az első Oroszországban!? Valószínűleg már nincs élő szemtanúja annak az eseménynek, amely a XX. század egyik legrejtélyesebb jelensége. Nyomait azonban mindörökre őrzik írott-, hang- és képi dokumentációk.

Én E.Griskovec, Folyók című könyvében olvastam először a tunguzi meteoritról. Lefordítottam:

„Valahol Szibériában fekszik a tunguzi meteorit is, amit a mai napig nem találtak meg. De valahogy ez nem izgatja a fantáziámat. Pedig biztos nagyon érdekes. Mégsem izgat, mert nyilvánvaló, hogy sem eddig, sem ezután nem fogják megtalálni. Soha! Mert ott, ahova leesett semmit nem lehet megtalálni. A feltevés miszerint űrhajó volt egy idegen bolygóról és nem meteorit, pedig egyáltalán nem helytálló. Azért nem, mert ez azt is jelentené, hogy az ufók eljutottak hozzánk, tehát nem hülyék. De akkor miért éppen Szibériában, a Tunguz tajgában szálltak volna le? Mit keresnének pont ott? Pláne, hogy a tajgában olyan szúnyogok élnek, amelyek bármilyen szkafanderen átcsípnek. Neem! Engem sem nem izgat, sem nem ihlet meg ez a tunguzi titok.”

Azoknak, akiket viszont izgat, összegyűjtöttem néhány információt.

1908. június 30–án reggel, helyi idő szerint 7 óra 13-kor Szibéria középső részén az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók között a légkörbe lépett, tűzgömbbé vált, majd még a légkörben felrobbant egy égitest. Délkelet felől északnyugat felé haladt, viszonylag lapos szögben süllyedve 4–500 km-t tett meg, ami mintegy négy percig volt látható az égbolton, majd kb. 6–8 km magasságban felrobbant. (Az utasszállító repülőgépek utazómagassága 11 km.) A 6-10 mp-ig tartó robbanás helyszínén legelő állatokat hamuvá égette, (további három csorda mintegy négyszáz állatát a gyufaszálként több tíz méterre röpködő, gyakran 80 centiméteres törzs-átmérőjű fatörzsek verték agyon), 30 kilométeres körzetben minden fát gyökerestül kitépett és a 65 km-re lévő Vanavara település házainak ajtajait, ablakait betörte. Vanavara település közelében 80 km sugarú körben letarolta a tajgát. A helyszíntől 500(!) kilométerrel távolabb közlekedő transzszibériai vasútvonal utazóközönsége is szokatlanul világos fénycsóvára lett figyelmes, ugyanakkor erős rengést is érzékelt, a sínpárok itt-ott felemelkedtek és meggörbültek. A robbanás energiáját 10–20 megatonna TNT robbanási energiájával egyenértékűre becsülik, ami a hirosimai bomba energiájának ezerszerese. A mágneses vihar négy órán keresztül tartott, és a fényjelenségeket még Portugáliában, Írországban és Nagy-Britanniában is észlelték.

Szemtanúk szerint közel Nap-fényességű (esetleg annál is fényesebb) volt a fényjelenség, melyet 200 kilométerről is lehetett látni. A robbanás által kiváltott elektromágneses sugárzás körülbelül 50 kilométer távolságig megperzselte az emberek bőrét. A lökéshullám az embereket 60 kilométeres távolságig ledöntötte a lábukról, 500 kilométerről még félelmetesen hangosnak írták le.

Annak ellenére, hogy a történeti korokban a Földet ért legnagyobb hatású kozmikus jelenség volt - és a húszas évek végétől kezdve több orosz- és nyugati expedíció is útra kelt, hogy megpróbálja megállapítani az események okát, a nagy kérdésekre egyértelmű válasz a mai napig sem született. A Szovjetunió felbomlása után a jelenség kutatása felgyorsult.

Léteznek tudományos és persze extrém magyarázatok is. Az állami finanszírozású expedíció vezetője, Jurij Lavbin szerint a Földünk felé közeledő hatalmas meteort minden bizonnyal földönkívüliek robbantották szét, s ezzel megmentették a kipusztulástól az emberiséget. Amennyiben ugyanis a hatalmas tömegű tárgy becsapódott volna a Föld felszínére, akkor az egész emberi világot elpusztította volna. „Meg vagyok győződve arról, hogy egy felsőbbrendű civilizáció közbeavatkozása révén menekültünk meg” – nyilatkozta a MosNews című moszkvai lapnak Lavbin. „Ők robbantották szét azt a hatalmas meteort, amely iszonyatos sebességgel közelített bolygónk felé”.

A 2006 augusztusában a Moszkvában zajló 5. Nemzetközi aerokozmikus kongresszuson hangzott el a következő vélemény: „A Halley-üstököshöz hasonlatos égitest robbanása okozhatta egykoron az úgynevezett tunguszkai-katasztrófát”.

Hasonló jelenségek Oroszországban:

Dátum

Helyszín

Robbanás ereje (TNT)

Robbanás magassága

Megjegyzés

1908. június 30.

Vanavarától 60 km északnyugatra

(Jenyiszeji kormányzóság)

10-15 Mt

8,5 km

tunguszkai esemény

1947. február 12.

Szihote-Aliny-hegylánc

Szihote-Aliny meteorit

2002. szept. 25.

Bodajbo, Irkutszki terület

0,5 - 5 kt

Vitim-esemény

2013. február 15.

Cseljabinszk felett

300-500 kt

19-24 km

oroszországi meteoresemény

 

Aki nem hiszi, járjon utána!