Oroszok

Lajka, az orosz tajga kincse.

Bár a szó hallatán mindenkinek a Szputnyik jut eszébe, annak a drága, szerencsétlen kutyának csak a neve volt Lajka, fajtáját tekintve keverék volt. A lajkának három típusát különböztetik meg. Létezik nyugat-szibériai, kelet-szibériai és orosz-európai lajka. Ők a vadászok védelmezői, munkatársai, mindenes vadászkutyák. Zsákmányállata a kis vadtól (mókus, nyest, fácán) a nagy vadakig terjed (jávor, vaddisznó, medve, tigris). El sem tudom képzelni, ki akar mókusra vadászni… Azt írják róluk, hogy a csapát mindig némán követik, hangjukat csak akkor hallatják amikor a vadat már megállították. Hangszínükből állítólag egy jó vadász meg tudja mondani, hogy milyen állatot találtak. A lajka elnevezés is munkastílusára utal, a szó a lájáty (ugatni) igéből eredeztethető. Különleges szépségű kutya, amelyikben a tenyésztés során igyekeztek megőrizni a fajta ősi adottságait, ezért a ma élő egyedekben is kifejezetten erős a vadászösztön.

Moszkvai őrkutya, ha kell, intézkedik.

A moszkvai őrkutya céltudatos tenyésztői munka eredménye. A cél az volt, hogy egy nagytestű, mégis mozgékony, jó idegrendszerű, intelligens szolgálati kutyát hozzanak létre katonai objektumok őrzésére és személyek védelmére. Ezért a szép bernáthegyit keresztezték a külsőre hasonló, erős, igénytelen, megvesztegethetetlen kaukázusi juhásszal. Aztán, hogy a szimatukat javítsák, az utódokat tovább keresztezték az orosz foltos kopóval.
Minden időjárási körülményekhez és a legkülönfélébb tartási feltételekhez is kiválóan alkalmazkodik. A félelmet nem ismeri, ugyanakkor gyengéd, simulékony a gyerekekkel.
Nem agresszív, soha nem kezdeményez, de ha kell, az élete árán is megvédi gazdáját.          Ne keverjük össze a bernáthegyivel!                

 ez egy bernáthegyi (én is látom, hogy ugyanolyan)

Délorosz juhászkutya, szeret önállóan dönteni.

A képen elég bobtail-os, de ősi orosz fajta, eredeti neve: Juzsno-russzkaja ovcsarka. Származása ismeretlen, szervezett tenyésztéséről 1924 óta beszélhetünk. A 19. században harci kutyának, gladiátornak használták. Szívós, erős, kemény izomzatú nagy testű kutya, felépítése és használata hasonlít a magyar kuvaszéhoz. Pásztorkutyaként elszántan védelmezi a nyájat a farkasok, és a rablók támadásaitól. Igen hosszú, időjárás álló szőrzete van, ezért a rideg tartást jól tűri. Nem ugatós fajta, ennek ellenére kiváló területőrző, szüksége is van területre, amit kedvére őrizhet. Idegenekkel bizalmatlan, domináns természetű, megpróbálja mindig azt cselekedni, amit helyesnek vél.

Itt jobban látszik az oroszsága:

Kaukázusi juhászkutya, nem bírálja felül, hogy ki tartozik a családba.

Valahol Észak-Kaukázusban született, ahol mind a mai apig szinte érintetlenül maradt fenn. Ázsia felé elterjedve számos tájjellegű változata alakult ki. Létezik sztyeppi, azerbajdzsáni, örmény, dagesztáni, garbán, kazbek, gerget, ahalic típus. Eredetileg marhacsordákat védelmez a két- és négylábú kártevőktől. Territóriumát elszántan őrzi, független és igen bátor fajta. Szívós, kimondottan domináns magatartású és tele van magabiztossággal. Különösen figyelmes, és erős késztetése van családja megvédésére. Egyébként mindent és mindenkit, ami és aki a családhoz tartozik – gyerekeket, macskákat, csirkéket és bármi egyebet – a sajátjának tekint, s akként tisztel és védelmez.

Közép-ázsiai juhászkutya, a kedvencem.

Azt mondják. aki valaha is felnevelt egy közép-ázsiai juhászkutyát, örökre a rabja marad, és hallani sem akar más fajtáról. A fajta története egyidős a nomád állattenyésztésével, sőt a kőkorszakig lehet nyomon követni. Származási területe óriási, napjainkban Kazahsztán, Kirgisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Oroszország területének felel meg. Hatalmas és fenséges. Ő nem feláll – felemelkedik, nem fut – száguld és nem harap – leterít. Egy kifejlett kutya egy felnőtt férfit könnyedén elbír a hátán; persze hamar tudtunkra adja, ő nem hátasló. Kitartó és fáradhatatlan, akármeddig követi a biciklit vagy lovat. Nagyon erős az idegrendszere, nem ég ki a hosszú munkától, folyamatos megerőltetéstől. Igen értelmes kutya, hiszen évszázadokon át önállóan kellett döntéseket hoznia munka közben. Hátrányai talán éppen ebből adódnak. Hajlamos a makacsságra, és manapság nem mindig szerencsés, ha önállóan hoz döntéseket.

Orosz agár, nemcsak elegáns, de félelmetes vadászállat is.

A barzoj (más néven, orosz farkaskutya, vagy orosz agár) az egyik legnagyobb, legerősebb és leggyorsabb kutyafajta. Én eddig fényképeken csak trónok mellett feküdni láttam őket. Elegánsan, nyugodtan. Pedig ez egy középkor óta ismert hajtókutya. Az orosz arisztokrácia kedvenc sportjává vált a kutyás hajtóvadászat. A barzoj önállóan meg tudta ölni a farkast, ezért felbecsülhetetlen értékű volt. Európa királyi és fejedelmi házaiban nagy megtiszteltetésnek számított, ha egy ilyen kutyát kaptak ajándékba a cári házból. A bajzor hajtókutyaként gyors és kitartó és a küzdelemben veszélyes ellenfél mert erős, eredetileg harcias kedvű kutya.

Orosz fekete terrier, már-már zavarbaejtően intelligens fajta.

A II. világháborúban nagy volt a kutyaveszteség is Szovjetunióban. Ezért a háború után új fajtákat előállítani szándékozó tenyésztő munka vette kezdetét a Moszkva melletti Krasznaja Zvezda (Vörös Csillag) katonai kutyatenyésztő telepen. A Grigorij Pantelenovics Medvegyev tábornok vezetésével zajló tenyésztés több vonalon folyt. A legmarkánsabb tenyészcélnak a szolgálati felhasználás, azon belül is a katonai objektumok védelme fogalmazódott meg. A lényeg a méret és a hatékonyság volt. Világos és racionális tenyésztési irányelveket fektettek le: a megálmodott fajta legyen fekete, hogy a sötétben ne keltsen feltűnést, legyen rövid farka, hogy járőrözés közben véletlenül se keltsen zajt, szemét pedig fedje szőrzet, hogy a fény ne villanhasson meg benne éjszaka. Mindemellett persze legyen hatalmas termetű, nyugodt, csendes és könnyen kezelhető, ugyanakkor félelmet nem ismerő, ellentmondást nem tűrő, kemény testőr. És akkor a schnauzerből, rottweilerből, airedale terrierből és az orosz vízi kutyából megszületett az orosz fekete.

Szamojéd

A szamojéd szibériából származik nevét az ott élő szamojéd népcsoportról kapta mert ezeknek az embereknek volt a mindenes munkakutyája. Fő feladatai a szánhúzás és a rénszarvasterelés volt.                                                                                        Mesekutya:

Szibériai husky

Az orosz Szibéria zordon vidékének nevetős, gyönyörű kutyája. Mintha mindig mosolyogna. Csodás kék szemei vannak, gyakori az eltérő szemszín, ez egyik például piros. Száz éve ismerték meg Amerikában, utána Európában is gyorsan népszerű lett. Eredetileg szánhúzó, de mindenféle őrző szolgálatra is alkalmas. Békés, hűséges, családszerető, de kissé érzékeny és napi 30 kilométert illik vele futni, mert ellustul másképp.

Orosz toy terrier

Szulimov kutyái, az egyik legizgalmasabb fajta.

Róla már külön is írtunk. http://oroszok.postr.hu/a-seremetyevo-kerberoszai

(A leírásokat az internetről, több cikkből gyűjtöttem.)