Idén 400 éve került a hatalomra Oroszország második és egyben utolsó uralkodócsaládja, a Romanov család. 1613-tól 1917-ig, vagyis háromszáz éven át irányították a birodalmat. Ez idő alatt vált az ország igazi európai nagyhatalommá, alattuk épült fel a Téli Palota, ők irányították a Napóleon elleni csatákat, törölték el a jobbágyságot, stb. Vesztüket a világháború alatti rettenetes szegénység és éhínség okozta, aminek következtében a nagy októberi forradalom alatt Lenin emberei fogságba vették az uralkodásról már lemondott II. Miklóst és családját, majd Jekatyerinburgba vitték és 1918. április végén az Ipatyev-ház pincéjében lemészárolták őket.

A családról számtalan dokumentum- és játékfilm készült, mert történetük nemcsak egy történelmi esemény, hanem titkok, csodák és tragikus emberi sorsok sorozata is. A mai napig vitatott például a cárevicset vérzékenységéből gyógyító mágus, Raszputyin szerepe, vagy például közel ötven évig izgatta az embereket az Anasztázia-rejtély. (Ezekről bővebben a jövő héten.)

Az évfordulóra láthatóan több szenzációt is tartogatnak. Közülük az egyik az a családi fotóalbum, melyet egy kis oroszországi múzeumban fedeztek fel és most először mutatnak be a széles nyilvánosság előtt. A képeket feltehetően a cár, a kivégzése előtti hónapokban, a tobolszki kastélyban töltött fogságban rendezgette össze. Korábban ilyesmire nem lehetett ideje. Többségüket maga fényképezte egy Angliából hozott géppel és a képek hátoldalán látható bejegyzéseket is ő írta. A család bensőséges pillanatait örökítette meg.

Hogy honnan került a díszítetlen album az uráli Zlatoust múzeumába, arra persze nincs biztos válasz ennyi év távlatából. Valószínűleg valaki olyantól származik, akinek köze volt a család végóráihoz. Például az őrök közül Dimitrij Csudinovtól, aki zlatousti és köztudottan több holmit tulajdonított el a cári családtól. Ez a fotóalbum is köztük lehetett.

Nekem az a bajom a régi képekkel általában, hogy nem tudom őket 3D-ben elképzelni. Nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy már ismerem a szereplők sorsát. (Tragikus sorsú; Fiatalon halt meg; Meggyilkolták....) Pedig a kép elkészülésének pillanatában ugyebár ez nem volt nyilvánvaló számukra. Ők pont annyit tudtak saját jövőjükről, mint én most a magaméról. És ha ebbe belegondolok, az számomra legalábbis túlságosan megrázó.

Az albumban több mint kétszáz jó állapotban lévő fotográfia van. Ezek közül néhány:  

(Forrás: siberiantimes.com)

Ez a kép 1914-ben készült, Carszkoje Szeloban, ahol Miklós és fia egy elefántot sétáltatnak.

Olga, Alexej és Tatjana, 1914-ben.

A kor szokásait tekintve nem megbotránkoztató, hogy Miklós viccesen megkínálja lányát, Anasztáziát egy slukkal.

A kép Finnországban készült,

Olga és Tatjana.

Olga, Tatjana, Maria és Anasztázia.

Alexej, nevelője két fiával háborúsat játszik.

Olga ismeretlen katonával egy katonai kórházban.

Alexandra ugyanott.

Alexandra 1914-ben a "Standard" nevű hajón, a Fekete tengeren.

Alexej kedvenc kutyájával, Joy-jal 1916-ban.

1916, I. világháború. Miklós levest kóstol.

Miklós fiával játszik a Dnyeper folyó partján, 1915.