Tegnapelőtt nyílt meg Daya Cahen, holland fotográfus és képzőművész kiállítása a Laborban. Az ötsávos video-installáció felvételei egy különleges iskolában készültek, ahol tizenéves kislányok nevelődnek orosz patriótákká. A tizenötperces kisfilm gondolat- és érzelemébresztő. Nekem Marina Abramovicstól kezdve Nikitán át, az egész orosz hadsereg, az orosz hatóság és a meghasadt orosz női lélek is eszembe jutott.
A 9-es számú kadétiskolában a lányok nemcsak hazafiakká, hanem ideális orosz nőkké is válnak, hiszen az iskolában megtanulnak a fegyveren kívül a fakanállal, vasalóval és a felmosóval is bánni. Zárt, sötét uniformisukon is átsejlik fiatal, sudár alakjuk. „Mialatt a lányok a Nagy Oroszországot dicsőítő dalokat éneklik, nem lehet nem észrevenni a katonai indoktrináció és az ártatlan fiatalság ellentmondásosságait. A film mellett Cahen egy olyan fotó-portré sorozatot is bemutat, amelyben a szereplők érzékeny lányos megjelenésének esztétikáját állítja szembe az azzal egy időben érzékelhető katonás jelenlétükkel.” - olvashatjuk a kiállítás meghívójában.
Beszélgettem a művésznővel. Kiderült, hogy annak ellenére, hogy munkáiban gyakran szerepet kap Oroszország, egyáltalán nincsenek orosz gyökerei. Az egész úgy kezdődött, hogy Hollandiában találkozott Sztálin unokájával, Jevgenyij Dzsugasvilivel, akit aztán Oroszországban, az otthonában is meglátogathatott. Nem haverságból, hanem filmet készített róla. A találkozó erős feszültségeket ébresztett Cahen-ben, akinek „munkái a propaganda, a katonai indoktrináció és a média manipulatív hatalma körül forognak. Politikai ikonok reprezentációit, hatalmi jelképeket vizsgál, a tömeg szerepét az egyénével szemben.”
Cahen készített egy filmet a Nási (azaz Наши, azaz Miénk) nevű, Putyin által támogatott ifjúsági mozgalom táboráról is, amit a beszélgetés alatt sokszor összehasonlított a most megtekinthető Egy nemzet születése cíművel. Azt mondta, hogy nagyobb, sokkal határozottabb különbségre számított a két korcsoport között. De már a fiatal tinédzserek esetében is jól érezhető volt a deperszonalizációs (nem pszichológiai értelemben) folyamat. A családból – gyakran persze katonai családról van szó – kiragadott kislányok menedéket és támaszt találnak a hatalom ölelő markában.
A kiállítás december 8-ig tekinthető meg a Laborban (V.ker., Képíró u. 6.), hétfőtől péntekig 16.00 – 19.00 óra között. Rövid ízelítő itt.
Utolsó kommentek