Oroszok

Olvasónk Sándor László, nem csak, hogy felhívta figyelmünket a Standard lenyűgöző sztorijára, de kérésünkre meg is írta azt. Köszönet érte.

Volt egyszer egy fiatalember Szentpéterváron. Ez az ifjú mindennél jobban rajongott a vitorláshajókért és a fejébe vette, hogy megépíti az első orosz háromárbócos fregatt mását, eredeti méretben.

Rozmárok - így hívják azokat, akik a befagyott tavak, tengerek, folyók jegébe nagyobbacska léket vágnak és abban úsznak. Amikor először láttam őket gyerekkoromban Moszkvában, nagyon megijedtem, azt hittem, hogy kárt akarnak okozni maguknak. Aztán elmagyarázták, hogy ez nagyon egészséges, a -2 és +2 fok közötti hőmérsékletű vízben felfrissül az ember. Csak az első pár pillanat kellemetlen, amikor úgy érzed megáll a szíved, meg nem kapsz levegőt, de aztán ez az érzés elmúlik és melegség jár át. De te azért inkább kösd szorosabbra az usankát, fiam. Azóta sem próbáltam ki, de továbbra is borzalommal vegyes tisztelettel nézem őket.

Vannak fontos kérdések az életben. Hova lesz a hóember, ha elolvad? Hogy bírja el a mikulás a zsákját, ha mindenki ajándéka benne van? Mit csinálnak a sportolók, ha már nem bírják gyorsabban, magasabbra, bátrabban csinálni mint a többiek? Nos, a hóemberek és a mikulás ügyében még várnunk kell a válaszra, de a sportolók problémájára most egy rendhagyó megoldást láthatunk az idősebbik Klicskó testvértől, Vitalijtól.

Mert mit szoktunk meg a sportolóktól? Sokszor maradnak a sport közelében, edzősködnek, elnökösködnek, képviselnek. Sokszor nem maradnak a sport közelében, és magunkfajta egyszerű halandó lesz belőlük. Néha egyik-másik elmegy majomnak celebnek a tévébe, vagy néha-néha a politikába. De olyat, hogy egy sportoló komoly szerepet betöltő politikai párt első embere legyen, még nem látott a világ. Márpedig Vitalij Klicskoval most éppen ez történik.

A sztrelka az orosz tolvajnyelvben találkozót jelent. A '90-es években így hívták az orosz alvilági bandák találkáit is, melyeken a vitás kérdések rendezése gyakran masszív tömegverekedések révén történt. A bandákban ezért nagy számban jelentek meg a városi küzdősportklubok fiataljai és a sztrelka gyorsan a könyörtelen utcaharcok szinonímájá vált.

A '90-es évek anarchikus állapotainak azonban a putyini rendteremtés gyorsan véget vetett és a bandaharcok száma drasztikusan lecsökkent. Bár a futballhuligánok rendszeres összecsapásai gondoskodtak róla, hogy a tesztoszteron-túltengéses fiataloknak legyen alkalmuk időnként kiengedni a gőzt, komoly rés keletkezett az utcaharcok piacán. Ezt ismerték fel a Tron MMA nevű szervezet alapítói is, akik pár éve rendhagyó utcaharc-bajnokságot indítottak, hogy, hogy nem, éppen sztrelka néven.

Gorodki. Ez a neve a legkésőbb a 18. század első felében kialakult, a 19 század elejére pedig egész Oroszországot behálózó játéknak. A szabályok egyszerűek: egy nagy fahusánggal kell eltalálni először 13 aztán 6,5 méterről különböző alakzatokba összerakott öt kis (kb. 20 cm hosszú, 5 cm. átmérőjű) fahasábot. Nagyjából azt lehet mondani, hogy a tekének egy különösen nehéz változata. Előnye, hogy bármelyik erdei tisztáson pár perces tereprendezés után helyben talált sporteszközökkel vidáman lehet bajnokságot szervezni. Hátránya, hogy baromi nehéz, sokat kell gyakorolni egy kis sikerélményért.