Szentpéterváron társadalmi párbeszédet indítottak a Lahta-Centr-projektben érintett felek szombaton. Európa leendő legmagasabb épülete, a 462 méteresre tervezett felhőkarcoló a Gazprom új főhadiszállásaként fog funkcionálni. A projekt ellenzői több komoly problémára is felhívták a figyelmet, például az építési terület ingoványos talajára. De a Gazprom már októberben megkezdené az építkezést.

Az ember akarva-akaratlanul is gyanakvó, amikor egy állami nagyvállalat milliárdos beruházásba kezd. Gyanakvásra pedig elég ok van most is. Nagyvonalú leszek, és nem vetem fel a kérdést, miért kell a Gazprom főnökeinek feltétlen Európa legmagasabb épületében ücsörögni, de ha Alekszej Miller mindenképpen finnországi panorámával rendelkező irodát akar, ám legyen. Abba sem akarok belekötni, hogy húszmilliárd rubel (140 milliárd forint) a projekt tervezett költségvetése, hiszen a Gazprom egy részvénytársaság, amely arra költi a pénzét amire akarja, feltéve ha a részvényesek rábólintanak. Igaz persze, hogy a legnagyobb részvényes az állam, de tény, hogy a nagy beruházások fontos hatással vannak egy térség gazdaságára. És lehet Moszkva meg Szentpétervár akármekkora vízfej Oroszországban, egy Gazprom székházat mégse lehet a Szahalin-szigeteken megépíteni.

Az azonban mégiscsak riasztó egy kicsit, hogy milyen ellentmondást nem tűrően tör a Gazprom a cél felé. Egyrészről a projekt nem kapta meg a régiós várostervezési normatívákat, amiért alighanem bíróság elé kerül az ügy, de a projektigazgató magabiztosan állítja, hogy ez nem fogja lelassítani a munkálatokat. Másrészről pedig, egyes geológusok szerint a kiválasztott földterület egyáltalán nem ideális helyszín egy felhőkarcolónak, tekintettel az ingoványos-futóhomokos talajra, ami már eddig is sok gondot okozott Szentpéterváron, többek között egy metrószakasz kilenc évre történő lezárását.

Persze aligha kell attól tartani, hogy a Lahta-Centr egyszer majd beledől a Finn-öbölbe, laikusként inkább a költségek megugrása tűnik reális veszélynek. A tény azonban, hogy mennyire nem akadnak fel a földrajzi realitásokon a projekt építői nagyszerű történelmi analógiákra ad lehetőséget. Nagy Péter úgy döntött, hogy „ablakot nyit Európára” és megalapította Pétervárat – „a világ (akkori) legmesterségesebb városát” – a Néva-deltánál, nem törődve olyan csekélységekkel, minthogy a mocsaras-lápos terület beépítése harmincezer emberéletet követelt. A Gazprom ugyanitt megépítheti Európa legmagasabb épületét és ezzel (is) bevonulhat a történelemkönyvekbe. A kérdés csak az, hogy mindez mennyit ér (és kinek).