Oroszországban rengeteg múzeum van, úgyhogy nem nehéz valami érdekeset, izgalmasat találni.
Kézműves kaviár Kamcsatkából
Nov 7-re csak kinyitom a pont ilyen alkalmakra félrerakott kaviárt. De vannak szerencsésebbek, akiknek nem kell konzervkaviárral vacakolni, pár óra alatt maguk hozzák össze a kenyérre valót.
Fizetek és pityergek, áztatom a sminkem
Leningrád ajándéka ez a klip KÖTELEZŐ megnézni:
Ленинград — Плачу НОВЫЙ ВИДЕОКЛИП
Kemény lifestyle és gender kérdéseket vet fel a videó, igaz némileg egysíkon ábrázolva, hiszen mégis csak popszámról beszélünk. Ütős és érzékletes, túlmutat önmagán: a jelenség gyökere az egyenlőtlen társadalmi munkamegosztás, a marxi értelemben, illetve a hiánygazdaságból eredeztethető fogyasztói preferenciák a luxus iránt.
Legnagyobb megrökönyödésemre az orosz csajok két-háromhavi fizujukat odaadják egy pár olasz csizmáért, vagy akár a vonatos utaskísérő, aki filléreket keres, a legmenőbb kozmetikai láncnál veszi a krémjeit Moszkvában jártában, kerül, amibe kerül.
Az oroszországi szépségipari és divatfogyasztás luxuxsigénye többféle magyarázatra ad felületet, ebből kettőt érintek.
Történeti: a szovjet időkből eredeztetni a különleges és az ordítóan divatos darabok és smink iránti igényt. A szovjet tömegdivat kedves és egyendarabjainak kínálatát ugyanis a feketegazdaság, illetve a csempészet színesítette. Előnyben részesültek azok, akik kapcsolatban álltak külföldre járó rokonokkal, ismerősökkel, és fontos szerepet játszottak azok a titkos lakások, ahol az árut meg lehetett vásárolni. Így lehetett hozzájutni farmerhoz, parfümhöz, vagy különleges színű és kelméjű ruhadarabokhoz. Mások otthon varrták meg, amire szükségük volt, a különleges szabásvonalakt nyugatról beszerzett divatlapokból utánozva, másolva. A szép és divatos iránti igényt nem elégítette ki a szovjet ipar, ám a mai fogyasztásmodell megértéséhez véleményem szerint ez nem ad teljes magyarázatot.
Szokatlan, lélegzetelállító kiállítás Moszkvában...
Művészet és divat találkozik egymással a Puskin Képzőművészeti Múzeumban. Valóban szokatlan, csodálatos kiállítás nyílt múlt héten Moszkvában.
Népmesékből szőtt ország
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ember, úgy hívták Alekszandr Tatarszkij. Azt találta ki, hogy csettint egyet és megmenti az orosz animációs filmipart. És csettintett, és megmentette. Még ma is élne, ha meg nem áll a szíve álmában, 2007 egy szomorú éjszakáján.
Utolsó kommentek