Oroszok

Sokszor feltesszük magunknak a kérdést: Miért maradjunk itthon? Az oroszok sincsenek ezzel másképp. Íme hét „nyomós” indok, miért nem érdemes elhagyni Oroszországot.

1. A profetikus. Már az ortodox sztarecek megjósolták Oroszország mesés jövőjét, amikor még maga az Antikrisztus is rettegi majd a szláv népeket összefogó orosz ortodox egyeduralkodót.

2. A transzcendens. 1902-ben a híres-hírhedt jövőbelátó, Edgar Cayce transzba esett, s ekkor a következőt látta: az USA keleti és nyugati partja romokban, Japán teljesen víz alatt, Nagy-Britannia csak félig. Árvíz, vulkánkitörés, földrengés, járványok. Csak Oroszország maradt érintetlen. Mindez a XXI. századra várható. Az emberiség új bölcsője Nyugat-Szibéria lesz, ahol addigra mangó, cédrus, banán és ananász fog teremni.

3. Az édesvízi. A tudósok előrejelzése szerint negyed évszázadon belül katasztrofális helyzet áll majd elő az ivóvíz terén, a tőzsdén még az olaj árát is lenyomja majd a vízé. Oroszország a föld ivóvízkészletének majdnem felét birtokolja, csak a Bajkál-tó a föld ivóvízkészletének 20%-át teszi ki. Avagy: éltető elemünk a víz, Oroszország=víz; vagyis éltető elemünk Oroszország.
 
4. A sarkköri. Az Északi-sark jege egyre csak olvad. Az élővilág szempontjából ez nem a legjobb, ugyanakkor új gazdasági lehetőségeket rejt magában. Egyes számítások szerint a jégpáncéltól megszabaduló területek 586 milliárd hordó olajat rejthetnek magukban. Ezen kívül új hajózási útvonalak is nyílnak majd: a Yokohama és Rotterdam közötti út a ma még Jeges-tenger hajózhatóvá válásával akár 40%-kal lerövidülhet, a kereskedelem mérlegének nyelvét Oroszország javára billentve.

5. A geopolitikai. Földrajzi helyzeténél és méreténél fogva, ahogy azt már Bismarck is hangoztatta, Oroszország a Föld egyetlen olyan országa, amit lehetetlen teljességgel okkupálni. Oroszország lakóit nem lehet a sarokba szorítani, csak beljebb űzni.

6. A kollektív. Az orosz nép kollektivizmusa… régóta halljuk már.

7. A lelki. Ide pedig csak a szokásost Tyutcsevtől:

"Oroszországot, ész, el nem éred;
méter, sing sose méri fel:
külön úton jár ott az élet -
Oroszországban hinni kell!"

Aztán csak nehogy komolyan vegyük mindegyiket!

Ha tetszett a bejegyzés, szeress minket a Facebook-on!

Ourit Ben-Haim a new yorki metróhálózat szövevényes labirintusában bóklászva lencsevégre kapja a kézzelfogható, valós, nyomtatott, papírból készült könyveket és olvasóikat. Nemcsak arra kiváncsi, hogy ki, hanem arra is, hogy mit olvas. Sőt, ennél tovább megy: virtuális könyvtárában ajánlóként is működik az összegyűjtött kötet-tár: egy kattintással lehet rögvest kölcsönözni, vagy megvásárolni a könyveket.

Arra a kérdésre, hogy vajon beszél-e az alanyaival, Ourit egy interjúban azt mondta:

'Gyakran beszélgetek arról, amit csinálok. Ha maga a könyvet olvasó éppen nem is, a többiek körülötte észrevesznek. Igen sokféle szituáció adódik ebből, de nem tudom megmondani, hogy ez függ-e attól, hogy észrevesznek. Előfordul, hogy az olvasó a kattintás után kapja fel a fejét. Ilyenkor elmondom, hogy lefényképeztem, és elmagyarázom, hogy miért tettem.'

A könyv és az olvasó viszonyáról, ezt gondolja:

'Ha valaki olvas, az azt jelzi, hogy a világ felfedezésére törekszik. Bármilyen könyvet is olvasson az illető. Amikor utazó-olvasókat látok, azt látom, hogy ezek az emberek az élet különböző lehetőségeinek leírásait tárják fel maguk számára. Ebben az értelemben minden könyv azt üzeni, hogy az olvasó nagyszerű.'

A virtuális kiállítás címe, The Underground New York Public Library, azaz a New York-i Metró Nyilvános Könyvtára. Lássuk, hogy a földalatti olvasás során az orosz irodalomból mit forgatnak a tengerentúliak a munkahelyük és az otthonuk között félúton:

“Отец-Лес,”  Анатолий Ким

Nabokov: Gyér világ (Pale Fire)

Bulgakov: Mester és Margarita

Dosztojevszkij: Feljegyzések az Egérlyukból

És itt van a lány a kamera mögött, Ourit Ben-Haim:

Egy lájk nekünk a facebook-on és kiderül, hogy mit olvas most éppen Ourit!

Talán a legzavarosabb és legnehezebb időszak volt, bár ki tudja, Oroszországban mindig nehéz volt élni. Ezek, a kor analóg turista fényképezőgépeivel felvett, képek megörökítették azt a feszülő ellentmondást, ami egy világot robbantott fel: sorozatosan bontva elemeire azt. Mit hozott a kapitalizmus betörése, amitől a szabadságot várták? Szabadkereskedelmet?

Gorbacsovi örökség: kígyózó sorok MINDENért:

A moszkvai MacDo megnyitása abszolút ikonikus.

Lehetővé tették a gázpisztoly árusítást:

1993. Halárusok:

Rock-koncert a Vörös téren 1993-ban:

Végtelenített éjszakai élet. 1993.

A Fehér Ház ostrom után. A reklámfelirat: Találkozás Amerikával:

A lottónyertes 1994-ben:

1995.Arbat (sétálóutca Moszkvában):

A válogatást az AdMe szerkesztősége készítette, ebből merítettem.

Oroszországi nyaralásaim egyik kedves időtöltése volt a szép, díszes bankók és a manyéták - vagyis érmék - számolgatása, színek és méretek szerinti csoportosítása. Hogy mi mennyibe került akkoriban, a hetvenes-nyolcvanas években arra nem emlékszem, de az rémlik, hogy az 5 rubel már nagy pénznek számított.

Múlt héten szembejött velem a következő videó.