Rettegett Ivánt be akarják tiltani! Megint!

Ilja Repin 1883 és 1885 között festette meg a Rettegett Iván és fia 1581 november 16-án című képet. Repin naplójából tudjuk, hogy már 1881-ben elkezdte foglalkoztatni a gondolat, hogy egy történelmi témájú képpel ragadja meg a kor zűrös, cárgyilkossággal, társadalmi feszültségekkel telített hangulatát. Rimszkij-Korszakov szimfonikus költeményét hallgatva eszmélt rá, hogy mennyire kíváncsi lett arra, képes-e a festészet is megragadni ennyire összetett érzéseket, mint a zene. És már ekkor Rettegett Iván jutott eszébe. Aztán az 1883-as európai körútján azt tapasztalta, hogy a kiállítások tobzódnak a véres, drámai képekben, így összeállt a fejében, hogy a saját fiát egy verekedéssé fajuló veszekedésben akaratlanul megölő Ivánról készít képet. Két éven át küzdött a témával, újra és újra kijavított részeket, abbahagyta, újrakezdte, tanulmányokat készített a két főalak arckifejezéseiről, lábtartásairól; több barátjáról készített a képhez passzoló pózokban portrékat, már ezzel ugratták egymást az ismerősök: Te melyik vagy? Rettegett vagy a fia?

Grigorij Mjaszojedov portéja (Rettegett Iván tanulmány)

Vszevolod Garsin portéja (Iván cárevics tanulmány)

A barátai, a kollégái, a kritikusok, a műgyűjtők odavoltak azz elkészült alkotástól, egyvalakinek nem tetszett: III. Sándornak. Ebből pedig az következett, hogy ez a festmény lett az első, amelyet az állami cenzúra betiltott. Pavel Tretyjakovot, aki időközben megvette a képet, felszólították, hogy ne állítsa ki, ne engedje senkinek, hogy lássa a képet. Szerencsére Alekszej Bogoljubov festő közbenjárása hatására (azóta se derült ki, hogy csinálta - viszont ezzel a tettével, bármennyire átlagosak a képei, bevonult az orosz képzőművészet történetébe) pár hónappal később visszavonták a tiltást.

A kép hányattatásai ezzel nem értek véget, 1913-ban, a Tretyjakov képtárban egy fura szerzet, bizonyos Abram Balasov három késszúrással megmerényelte a képet. Repin nem hagyta magát, újrafestette a két Ivánt. Viszont a Tretyjakov képtár biztonságáért felelősJegor Hruszlov szégyenében vonat alá ugrott. Az akadémiai festők pedig az incidenst arra használták, hogy az orosz avantgarde festőket támadják.

A festmény a merénylet után

És 100 évvel később újra veszélybe került a kép! Vaszilij Bojko-Velikij mezőgazdasági vállalkozó hadjáratot indított a festmény ellen. Azt eddig is lehetett tudni, hogy vállalkozásai mellett a Népi mozgalom Szent Oroszországért elnevezéső szervezetet is vezető Bojkonak Rettegett Iván a mániája, 2011-ben templomot is állíttatott a tiszteletére. Aztán a múlt héten hosszas nyílt levelet írt állami, egyházi vezetőknek, meg persze a Tretyjakov Képtár vezetőjének, hogy sürgősen vegyék ki az állandó kiállítás képei közül Repin alkotását, mert szentséggyalázó és hazug. A fő indok az, hogy miután most már tudjuk, hogy Iván cárevics nem gyilkosság áldozata lett, hanem hosszas betegség után hunyt el, többé nem szabad ezt a hamis képet a szent emberről, Rettegett Ivánról bemutatni, hiszen ez "sérti az orosz emberek patrióta érzéseit".

Mondjuk a 16. századi sztorit felgöngyölíteni nem tisztem, még az is lehet, hogy igazuk van, és tényleg csak legenda volt a fiú megölése. Ettől még a kép az orosz művészettörténet legnagyobb alkotásai közé tartozik. A kérdés sokkal inkább az, hogy mit tesz az orosz állam, amelyik az utóbbi időben hosszas flörtbe kezdett az egyházzal. Gesztust gyakorolva tényleg kiveszi a szentséggyalázó képet a képtárból, vagy ráhagyja a kérdést a művészettörtényésekre, múzeumvezetőkre. Utóbbi esetben nincsenek kétségeink, mi lesz a kép sorsa, Irina Lebegyeva, a múzeum igazgatója udvariasan, de határozottan visszautasította a kérést.