Oroszok

A The Village oldal arra volt kiváncsi, melyek voltak azok a szavak, amelyeket a frissen Oroszországba érkezők akarva-akaratlanul elsajátítottak, vagy éppen meg kellett tanulniuk. A megkérdezettek között találunk argentin spanyoltanárt, táncost, görög építészt, szingapúri egyetemistát, francia közgazdászt de kínai turistát is. Nézzük a véleményeket.

1–10: A számok még a szavaknál is fontosabbak Moszkvában, kiváltképp, ha taxiznak, s főleg, ha maszek taxissal, ún. császtnyikkal (частник) utaznak. Más országokhoz hasonlóan a külföldiekről gyakran itt is több bőrt próbálnak lehúzni, így érdemes megállapodni előre az összegben. Ha nem is szeretnének oroszul tanulni, a cirill ábécé ismerete azért jól jöhet, hisz sokhelyütt csak cirill betűkkel írják ki az utcaneveket.

Akkor most merre?

Блин (blin): a szó eredeti jelentése palacsinta, de nem csak maszlenyica idején emlegetik előszeretettel, hanem eufemizmusként szolgál. [magyar megfelelője a k…!]

Где (Ggye? - Hol?): Nagyon hasznos kis szócska, főleg ha valamit keres az ember. Használata egyszerű, hisz nem kell igékkel bíbelődnünk, csak a keresett hely/tárgy/személy/stb. nevét kell utána biggyesztenünk.

Да-да-да (dá-dá-dá): Már Oroszországba érkezésem előtt feltűnt, hogy orosz ismerőseim soha nem mondják csak egyszer, hogy dá, hanem legalább kétszer-háromszor ismétlik, mindezt úgy, hogy az elsőt hosszan elnyújtják. Igen fontos eszköz lehet, ha oroszként szeretnénk feltűnni (pl. ha oroszoknak ingyenes a belépés valahová), hisz heves bólogatás mellett akcentus nélkül kiejthető.

Да нет, наверное. (Dá nyet, navérnoje): Mi az ördögöt jelenthet ez? Igen (dá), nem (nyet) vagy talán (návérnoje)? Valójában akkor hangzik el legtöbbször, amikor nem tudnak valamit, bár kissé bonyolultabb, mint az egyszerű „Nem tudom.” (Не знаю. Nye znáju.)

Дорогие друзья (Dárágije druzjá): Máig nem tudom megérteni, hogy ez az udvarias formula (drága barátaim) miért okoz olyan nagy derülést a külföldiek körében. Egyébként is tudni kell az összes alap udvariassági formát: спасибо (szpászibá-köszönöm), пожалуйста (pázsálusztá-kérem, tessék stb.)

Женщина/девушка (zsénscsina, gyévuská): A zsénscsina egyike a legelterjedtebb orosz szavaknak, minden nőhöz így fordulnak. A gyévuskának hasonló a szerepe: igaz, lányt jelent, de még 50 éves pultos hölgynek is előszeretettel mondják (bármiféle irónia nélkül). Párja a máládoj csilávék (молодой человек), vagyis a fiatalember.

Зажигалка (zázsigálká, öngyújtó): Hasznára lehet a szó a dohányzóknak. Mikor először jártam Oroszországban, szó szerint lefordítottam franciából, hogy tüzet kérek. Természetesen mindig megértettek, de azért nevettek is.

Здесь/там (zgyész-itt, tám-ott): Ezeket és az ezekhez hasonló szavakat, amik irányt fejeznek ki (прямо prjámo-egyenesen, налево nálévo-balra, направо náprávo-jobbra) külön megtanultam, hogy a taxisokkal szót érthessek, mert úgy tapasztaltam, a moszkvai taxisok soha nem tudják, hová kell menni.

Конечно (kányésná-természetesen): Az oroszok nagyon gyakran használják ezt a szavukat, baromi jól hangzik. Főleg, ha fogalmad nincs, miről van szó, s akkor bemondod. Ezen kívül az egyetértés egyik legfontosabb szava. Csak nem kell összekeverni a конечная (kányécsnájá-végső, vég) szóval, amit a metróban is mondanak: emlékszem, hogy meglepődtem, amikor először hallottam: Станция Новогиреево, конечно. Поезд дальше не идет. (Novogirejevo. A vonat természetesen nem megy tovább. Helyesen: Novogirejevo, végállomás. A vonat tovább nem közlekedik.)

Ладно (ládná-rendben): Megéri megjegyezni ezt a szót is, hogy színesítsük beszédünket, s helyesléskor ne kelljen mindig csak azt mondanunk, hogy dá, vagy OK.

Можно (mózsná-lehet): Kéréseink elengedhetetlen szava. Itt sem kell igét használnunk, ami jelentős megkönnyíti a helyzetünket. Csak mondd hogy mózsná, és azt, hogy mit, vagy ha nem tudod, hogy mondják, hát egyszerűen mutass rá.  Akkor is jól jöhet, ha a pincért szeretnénk magunkhoz hívni.

Молоко/кефир (málákó-tej, kifir-kefír): A boltban általában velük van a legtöbb probléma. Nem csak azt kellene tudni, hogy ejtjük a nevüket (málákó, kifír), de azt is, hogy írják. A kávét (kófe) a teával (csaj) soha nem fogod összekeverni (annál inkább a kávézóval, amit káfenak ejtenek), de a tejet és a kefírt ráadásul majdnem ugyanolyan dobozban/üvegben árulják.

Ну (nu - na): Amilyen rövid, annyi bajt okozott a kezdetektől a nu szócska. Főleg, hogy néhány hónapig tanultam románul, ahol a nu nemet jelent. S mivel az oroszok leggyakrabban a nu dá kifejezésben használják, mindig azt hallom bele, hogy „nem de”.

Пиво (pívo): Meg vagyok róla győződve, hogy a kocsmákban mindig az adott ország nyelvén kell rendelni. Ez fontosabb minden köszönésnél, vagy alapkifejezésnél. A vodkával minden nagyon egyszerű, de ha azt is tudjuk, hogy a sör oroszul (is) pívo, jó pontunk lesz a pultosnál.

Пидорас (pidárász - buzi): Ezt a szót focimeccsen tanultam. Az állás 0:0 volt, s hogy az unalmas játékot feldobja, a bíró 17 sárgalapot és 3 piroslapot osztott ki, nem ítélt meg egy büntetőt, s a végén nem adott meg egy gólt sem. Így tudtam meg a bíró szexuális preferenciájára vonatkozó kifejezést, amit az egész lelátó skandált. Egyébként is, szerintem igen hasznos megtanulni a káromkodásokat is, hogy egyszerűbben megértessük magunkat a piacon vagy a buszon.  

Похмелье (páhmélje-másnaposság), valamint опохмеляться (ápáhmiljátszjá-kikúrálni magunkat a másnaposságból), закуски (zákuszki-harapnivaló a pia mellé), сушняк (szusnyák-amikor másnap sivatag a szánk). Mindegyik szó az ivászattal kapcsolatos. Moszkvában tartózkodásom első hetében elhívtak vodkázni. Barátaim nem tudtak angolul, ez azonban nem zavart minket abban, hogy először az étteremben, majd a bárban igyunk, s tojást és heringet harapjunk az ital mellé. Aztán elmentünk valakihez vendégségbe, ott folytattuk a vodkázást, sajtot ettünk, s a Google Translate segítségével beszélgettünk. Aztán elaludtam a padlón, reggel pedig nagyon meglepődtem, amikor egyik barátom nagymamájával találkoztam, aki reggelit készített nekünk, majd a kezembe nyomott egy sört. Tiszta sokk.

Сдача (szdácsá - visszajáró): Az, ami általában nincs a taxisoknak. Szóval ha taxit hívnak, mindig legyen maguknál apró, vagy pontos összeg.

Хорошо (hárásó - jó): Ez a szó nagyban megkönnyíti a Moszkvában tartózkodást, főleg, hogy kijelentésként is kérdésként is használható. Valójában egész párbeszédeket lehet felépíteni ennek a szónak a segítségével – kicsit primitíven hangzik, viszont mindenki megérti.

Чё (csjo - mi, he, mifasz): Nagyon gyakran ezt mondják a что (sto-mi) vagy чего (csivó-mi, mit) helyett.

 
Ez volna hát az alap. Csak meg kell jegyezni. És persze gyúrjunk activityre és mimikára is – mindenkor jól jöhet.

Ha tetszett a bejegyzés, szeress minket a Facebookon!