Oroszok

Mai posztunk vendégszerzője Csonka Anna, aki nem csak a CEU politológia-hallgatója és az MTI újságírója, de az orosz esküvők avatott szakértője is. Alább, saját bevallása szerint, a viccesebb és nem a szép szokások közül válogatott, pedig bizonyára ez utóbbiakról is rengeteget lehetne mesélni.

"Váltságdíj, ostor, bunyó - elsőre nem úgy hangzik, mintha egy világraszóló lakodalom elengedhetetlen kellékeit sorolnánk, pedig sok orosz el sem tudja képzelni, hogy ezen dramaturgiai elemek nélkül mondják ki a boldogító igent.

Oroszországban járva egyszerűen lehetetlen nem észrevenni, mennyire szeretik a helyiek az esküvőket: a nagyobb városok turistalátványosságainak közelében gyakrabban botlik az ember pózoló menyasszonyba, mint szuvenír árusba, de a statisztikák azt mutatják, vidéken is még ennél is nagyobb népszerűségnek örvend a házasság, és főként a lagzi intézménye. De milyen is egy orosz lakodalom?

"Történelmi paloták, vöröstéglás gyárépületek, a Brezsnyev-éra lakónegyedei, a cári kertek romantikus tájai és napkelte a tengerparton". Ezzel a szöveggel csalogatták a második szentpétervári "velonocs" szervezői a résztvevőket a szombat éjjel megtartott kulturális előadásokkal egybekötött kerékpártúrájukra. Engem meggyőztek (volna).

A világban, s így Oroszországban is egyre több mindennek állítanak szobrot, hát a digitális éra is szép lassan sorra került: 2005. október 5-én Jekatyerinburgban az Iszety folyó alsó rakpartján átadták a Klaviatúra Emlékművét. A hétköznapi felhasználó álma: ütés-, por- és kávéálló. Ugyanis betonból van. Tettek bele anyagot rendesen, à la russe.

1930-ban Tádzsikisztánban a fiatal Igor Moiszejev tiszteletére előadtak egy helyi táncot, ami olyan nagy hatással volt a moszkvai Bolsoj Tyeatr fiatal balett-művészére, hogy rögtön eldöntötte a néptáncoknak szenteli életét. Pár évre rá megalapította társulatát a "Szovjetunió Néptáncegyüttesét" amely gyorsan világhírnévre tett szert, a Szovjetunió névjegykártyájává válva, amely "formájában nemzetközi, de tartalmában szovjet". A most 75 éves társulat a hétvégén Budapesten lép fel.

Szögezzük le gyorsan, a társulat már rég nem szovjet a tartalmában, ha egyáltalán valaha az volt. A nemzetköziség mellett ma leginkább a profizmus dominál, ami érthető, hiszen Moiszejev nem csak egy társulatot alapított, de az utánpótlásról is gondoskodott. Ez egyébként komoly bölcsességre és tanúbizonyságra utal, hiszen a 101 éves kort megélő 2007-ben elhunyt Moiszejev idős koráig aktív maradt a társulatban, jó pár generáció táncos átment a keze alatt. A különleges képzésnek köszönhetően a táncosok kőkemény tánc, balett, akrobatika és elméleti alapokkal érkeznek a társulatba.