Amikor Lev Tolsztoj ükunokája, az újságírónő Fjokla (született: Anna Nyikityicsna), az internet népéhez fordult azt remélte, hogy kis szerencsével sikerül elég önkéntest találnia ahhoz, hogy fél év alatt végezzenek Tolsztoj teljes életművének újralektorálásával. Aztán pár napon belül jelentkezett vagy háromezer ember, akik végül két hét alatt végeztek a 46 800 oldalas melóval.

Az egész ott kezdődött, hogy az Állami Lev Tolsztoj Múzeumban kitalálták, digitalizálni és ingyenesen hozzáférhetővé kellene tenni Tolsztoj összes művét. Bár a legfontosabb kötetek természetesen már régóta megtalálhatók az interneten, a kilencven kötetes teljes életmű nagy része nincs meg az egyszeri könyvkalózok házi könyvtárában, így azok digitalizálása is elmaradt. A szövegek digitalizálását a szövegfelismerő szoftverek gyártásában piacvezető ABBYY vállalta társadalmi munkában, azonban a kész digitalizált szövegek és a szkennelt eredetik összeolvasásának több ezer órás feladatára még mindig kellett valakit találni. Itt jön a képbe Fjokla, aki megoldotta, hogy ezúttal ne harminc évig tartson a folyamat, mint a nyomtatott életmű kiadásánál a ’20-as és ’50-es évek között.

A húsz legszorgalmasabb korrektort egy utat nyert a tulai Tolsztoj-birtokra, ám ehhez több, mint kétezer oldalt kellett átolvasni, amihez normális ember aligha került közel. A legtöbben inkább a Tolsztoj iránt érzett rajongásuk, vagy a nemes cél miatt önkénteskedtek.

A digitális kiadványok ugyanis Tolsztoj szellemiségével összhangban ingyen elérhetőek lesznek mindenki számára a múzeum honlapján, ahol előbb pdf-ben, majd később a tervek szerint más e-könyv formátumokban is (epub, mobi) publikálják azokat. Ha valaki tehát kedvet érez, hogy felfalja a negyvenhétezer oldalas életművet, nincs más dolga, csak szereznie egy ekönyv-olvasót, és megtanulnia jól oroszul. 

via The New Yorker

*

Ha tetszett a post, lájkolj minket a Facebookon!