A XX. század elejéig Oroszországban is lassan változik a névdivat, az 1917-es forradalom azonban az élet ezen szegmensén is végigsöpör: megjelent a címben már említett betűszavakkal és neologizmusokkal tarkított orosz nyelv, „a szovjet újbeszél”. Lenin halálával és Sztálin hatalomra kerülésével az enyhülést hozó NEP után megfagyott nem csak a politikai légkör, de a nyelv is: ekkor az „újbeszél” legfőbb tulajdonságai a klisék használata, a szabályozottság és a korlátozás (témák, szókincs és nyelvtan terén egyaránt). Valahogy ez is él mind a mai napig a szovjet-orosz nyelvről az emberek tudatában, persze joggal. Nézzük hát meg a szovjet személynevek birodalmát, amik ettől eltérően igen nagy változatosságot, s még több meglepetést tartogatnak.

A társadalom korábbi gazdasági és kulturális hagyományainak teljes megváltozásával, így az egyházi hagyományokkal, elsősorban a kereszteléssel és a mártírológiával összefüggő változásoknak megfelelően a szülőknek egyszerre teljes szabadságuk lett gyermekeik nevének megválasztásában. Személynevekként kezdtek használni számos köznevet: növények, ásványok, kémiai anyagok, helynevek, technikai és matematikai terminusok, foglalkozások és még számos más, a forradalmi ideológiával átszőtt kifejezést. A hivatalos szervek, így például a Proletkult például tőszámnevek használatát javasolta az újszülöttek elnevezésre, aminek kiváló tükrét adja Jevgenyij Zamjatyin Mi c. antiutópiájában.

Növények neve személynévként: Berjoza (Nyírfa), Kukcapol (Кукуруза — царица полей: kukorica, a mezők királynője: vitathatatlanul a Hruscsov-korszak neve), Dub (Tölgy)

Ásványok: Almaz (Gyémánt), Granyit (Gránit), Rubin

Kémiai anyagok: Argent (Argentum, vagyis Ezüst), Vanagyij, Wolfram, Gelij (Hélium)

Helynevek, toponímák: Altáj, Amúr, Angara, Ararát, Volga

Tudomány: Akagyema, Algebrina, Amper, Volt, Gényij, Gipotenuza, Gyizel (Diesel), Indusztrian, Indusztrina, Kombajn, Kjuri (Curie), Megyiana

Az új nevek legnagyobb részét forradalmi lózungokból, jelmondatokból, jelszavakból, új intézmények neveiből, a forradalmi vezetők személy, illetve vezetéknevéből alkották (példaképről elnevezés, emlékállítás, névvarázs). Kétségtelen, hogy propaganda és névlélektani szempontból is fontos szerepet játszhattak ezek a nevek, s bizonyosan akadtak olyanok is, akik csak gyermekük jövőbeli boldogulását tartva szem előtt választották őket (kívánságnév). Mindenesetre érdekes, hogy ezen nevek listája alapján tulajdonképpen az egész szovjet történelem rekonstruálható lenne. Lássunk közülük néhányat.

Jelmondatok, lózungok összerántásából képzett nevek, betűszavak:

Dazvszemir (Да здравствует всемирная революция – Éljen a világforradalom!)
Dazdraperma (Да здравствует Первое мая – Éljen május elseje!)
Dazdraszen (Да здравствует Седьмое ноября – Éljen november hetedike!)
Dalisz (Да здравствуют Ленин и Сталин – Éljen Lenin és Sztálin!)
Damir(a) (Да здравствует мировая революция – Éljen a világforradalom!), szerencsésen egybecseng a tatárok és az orosz körében még a monarchiában használt Damir névvel
Dognat-Peregnat (Догнать и перегнать – utolérni és megelőzni)
Devil (дитя эпохи В. И. Ленина – Lenin korának gyermeke)
Kid (коммунистический идеал – kommunista ideál)
Lailja (лампочка Ильича – Iljics lámpása)
Lenyior (Ленин и Октябрьская революция – Lenin és az októberi forradalom)
Luidzsi(a) (Ленин умер, но идеи живы. – Lenin meghalt, de gondolatai/eszméje tovább élnek), vagy csak szimplán Luigi (?)
Ljublen (люби Ленина – Szeresd Lenint!)

Forradalmi vezetők nevéből képzett nevek:

Besztreva (Берия — страж революции – Berija, a forradalom őre)
Bonaparte
Bugyona (Bugyonnij marsall nevéből)
Buharina – ez a név is jól mutatja, megfontoltan kellett nevet választani, hisz a gyerek neve rövid idő alatt, főleg a harmincas években, könnyen stigmává válhatott
Vil(a) (Владимир Ильич Ленин – Vlagyimir Iljics Lenin), további változatok Lenin nevére: Vilen(a), Vilenyin(a), Vladlen(a), Vilenor (В. И. Ленин — отец революции – V. I. Lenin a forradalom atyja), Vilord (Владимир Ильич Ленин — организатор рабочего движения – Vlagyimir Iljics Lenin, a munkásmozgalom megszervezője) stb.
Dzerzs (Felix Dzerzsinszkij, a Cseka első vezetője)
Jean-Paul Marat
Izaida (иди за Ильичём, детка – Menj Iljics után, gyermekem)
Isztalina (Ioszif Sztálin)
Lesz (Ленин, Сталин – Lenin, Sztálin)
Markszana
Engelszina
Melsz (Маркс, Энгельс, Ленин, Сталин – Marx, Engels, Lenin, Sztálin)
Nyiszerha (Никита Сергеевич Хрущёв – Nyikita Szergejevics Hruscsov)

Forradalomhoz és a szocializmushoz kapcsolódó egyéb nevek:

Auróra
Agit
Arlen (Армия Ленина – Lenin serege, homonima a kelta származású Arlen névvel)
Atyeiszt
Barrikada
Borec (harcos)
Geroj (hős)
Valterperzsenka (Валентина Терешкова — первая женщина-космонавт – Valentyina Tyereskova, az első női űrhajós)
Velior (Великая Октябрьская революция – a nagy októberi forradalom)
Vidlen (великие идеи Ленина – Lenin nagy eszméi)
Garibaldi
Gyekabriszt
Dzsonrid (John Reed: Tizenkét nap, ami megrázta a világot)
Gyiamar(a) (диалектика и марксизм – dialektika és marxizmus)
Zvezda (Csillag)
Iszkra (Szikra)

Bár a világforradalom elmaradásával a Szovjetunió egyre jobban elszigetelődött, s kiéleződött a saját-idegen ellentét, ugyancsak a szovjet korszakban (s főleg az elején) nő exponenciálisan az idegen eredetű nevek száma is az orosz nyelvben. Sokan közülük annak köszönhették népszerűségüket, hogy a kommunista mozgalomban tevékenykedő viselték őket, avagy progresszív regényhősöket, történelmi személyeket hívtak így.

Rosa (Luxemburg), Karl (Marx), Friedrich (Engels) Robert, Albert, Wilson, Williams – az utolsó kettő különösen közkedvelt névnek számított, hisz Lenin monogramjával, VIL-lel kezdődtek.

Ugyancsak ekkor kelt életre több, az egyházi naptár által nem kanonizált ószláv, vagy akár más szláv nyelvekből származó név.

Szvetozar, Pereszvet, Msztyiszlav, Miloszlava, Ljubomir

A legtöbb szovjet nevet, főleg a neologizmusokat, ritkán használták (főleg esztétikai, vagy névhangulati okokból), s nem gyökeresedtek meg, így csupán átmeneti divatnak, nyelvtörténeti kuriózumnak tekinthetők. Az ilyen egzotikus neveket viselők nagykorúságukat elérve leggyakrabban megváltoztatták nevüket. Ez leginkább a II. világháború után, de kiváltképp a 60-as évekre jellemző. Azt se feledjük azonban, hogy néhány név, aminek a hangzása szerencsés volt, s nem feltétlenül rítt róla a szovjet tartalom, egész népszerű lett, s a mai napig találkozhatunk velük. Ilyen például a Rem (революция, электрификация, машиностроительство/мир – forradalom, villamosítás, gépgyártás/béke).