Ciprus Oroszország trójai falova az EU-ban, mondják a történelmet metaforatengernek néző gazdasági elemzők, hiszen a befektetőbarát adóparadicsomba menekült sok-sok orosz milliárdos pénze a ciprusi bankbetétek közel egyharmadát teszik ki. Ciprus megszokhatta a két tűz között levőséget, a mostani válságban is ezt a rutinjukat kell elővenni, az EU-s mentőcsomag előfeltételének számító bankbetét sarcot ha bevezették volna, az oroszok úgy magántőkésként, mint állami szinten eléggé berágtak volna. Az állami szint azért érdekes, mert jelenleg a ciprusi lélegeztetőgépet az oroszok finanszírozzák: 2011-ben 2,5 milliárd dollár kölcsönt adtak Ciprusnak. Mondjuk ezt úgy tűnik az EU elfelejtette, úgy tárgyaltak Ciprussal, hogy közben végig azon gondolkodtak, hogyan lehetne úgy hitelt adni Ciprusnak, hogy az ne az orosz oligarcháknál landoljon. Erre lett kitalálva ez a bankbetét sarc. Csakhogy a ciprusi pénzügyminiszter, Szarrisz azonnal Moszkvába repült, mivel ki szeretné alkudni, hogy csökkentsék az orosz hitel  4,5 százalékos kamatát, és a hitel lejáratát 2016-ról tolják ki 2020-ig.

Jó, de előtte egy kis ungabunga - mondták erre az oroszok. Először is, felejtsük el ezt a betétsarcot. Szerencsére ezt a ciprusiak maguktól is így gondolták, a tegnapi napot végigpánikoló és marhaságokat nyilatkozgató orosz milliárdosok megnyugodhatnak. Ma arról fognak tárgyalni Szarisszal, hogy Ciprus a 2011-es hitel tologatásáért és újabb pénzek bevonásáért cserébe mit tud felajánlani. Az oroszok, okulva az eheti történetből elég egyszerű dolgot kérnek: meghatározó tulajdonrészt a ciprusi bankokból. Ja, meg egy kis energetikai részesedést.

Szegény orosz oligarchák eztán gondolkodóba fognak esni: maradnak a kedvező feltételek Ciprusban (leszámítva a csődkockázatot, ugye), viszont megnő az esélye annak, hogy az orosz állam beleláthat a lapjaikba. Ez persze csak azokat az oligarchákat érinti kedvezőtlenül, akik nincsenek jóban a hatalommal. Mondjuk az Üzleti Oroszország társelnöke tegnap már belengette, hogy találnak másik offshore célpontot maguknak, sőt, konkrétan irányt is mutatott: hajrá Belize. Igaz, akkor még nem tudták, hogy a ciprusi parlament nem engedett a zsarolásnak (az egyiknek) és nemet mondott az EU-nak. Ha fogadni kellene, én biztos arra tennék, hogy bármit mond és tesz Ciprus, az orosz gazdagok lelépnek.

A történet tanulságokkal szolgál Magyarország számára is: ha az IMF-hitel helyett Moszkva irányába kezdünk tapogatózni, akkor mi is megkapjuk a magunk ungabungáját. És persze a ciprusi kaland után az oroszok kétszer is meggondolják, kinek milyen hitelt adnak, például megnézik, milyen eséllyel fog az EU beleszólni a bizniszbe.