Két jóbarát, Sztasz Zsickij és Szergej Kuzsavszkij, ma már nem aggódik a self-branding miatt. Design cégükkel ugyanis egy évvel megalapítása (1995) után röpke hat év alatt állításuk szerint hozzávetőleg 30 díjat söpörtek be (köztük a nemzetközi GOOD DESIGN Award (Chicago), Golden Drum (Slovenia), Biennale Brno, Golden Bee (Moscow) díjait), s ma már ’csupán’ zsürizéssel, újabb és újabb termékek tervezésével töltik napjaikat különleges, designerektől nem feltétlenül megszokott műhelyükben. A régi Moszkva zegzugos belvárosában, a nagy felhajtású, modernizáló felújítást nélkülöző lakásban az orosz faházak hangulatát és a nyolcvanas évek lakberendezési fuvallatait idéző falakon lambéria van, lakkal összekent villanykapcsoló, illetve régiúj tárgyak a mobilteló előlaptól a sörnyitóig, szőnyegek.

A skála széles: csomagolás, használati tárgyak, enteriőr, kirakat,  mellette grafika: logó, kiadvány, és nem utolsó sorban webdesign. Vizuális világuk a hétköznapi fogyasztási termékek egyszerű és banális megfogalmazásától, amelyen szinte észre sem vesszük, hogy ’tervezték’, hanem egyszerűen elfogyasztjuk őket, a konceptuális művészet meghökkentő alkalmazásáig terjed. Lássunk példát. Itt van rögtön ez a nem mindennapi élményt ígérő (inkább a szemlélő, és a művészetfogyasztó számára) ülőke:

Minden értelmezés számára nyitott a pálya, a művészet szerepétől a design funkciójáig, avagy hova jutottunk Duchamps-tól napjainkig.

Vagy vegyük ezt a kétszintes bútorszalont. A bútor feliratú dobozolt lakásfelszerelés szinte magától repül otthonunkba, hiszen a csomag emelőrúdja a semmibe vezet. Most akkor fogyasztunk, vagy sem?

Ki ne akarna pár kellemes órát napot eltölteni ebben a vidám, kellemesen kipárnázott házikóban hálószobában? Elegáns ezüst, friss narancs léleksimogató zölddel, egy csepp lilával megbolondítva. Vajon a korszerű dácsa prototípusát üdvözölhetjük, avagy a városi nyüzsi elől japánosan bezárkózók számára készült ez a gyors, de alapos pihenést célzó kompakt szerkezet?

Ez a parketta izgalmas kalandokat ígér. Az embernek rögtön játszani támad kedve, illetve arról fantáziál, hogyan is építőkockázkazhatna a szerteszaladt elemekkel. Dekonstruált szalagparketta többféle fából, a sokszínűséget, a viszonylagosságot hirdeti: új rendet teremtve maga körül.

Sztasz és Szergej képzelete itt nem áll meg. Ékszerkollekcióik önálló életet élnek, jelenleg a világot meghódító körútjukon vannak. Nemes fémekből, drágakövekből készülnek a legsokrétűbb hétköznapok tárgyainak ihletésére. Formaviláguk a barkácsműhelytől az utca művészet remekin át az íróasztal kincses birodalmáig terjednek, s még tovább. Ezek itt luxuskivitelű szögek nempunkoknak. Azt találgatom, hogy vajon a szovjet ipar itt-ott kilógó szögei, avagy a sex pistols ihlette-e:

Ezt a gyűrűt az empire tisztelőknek ajánlom, talán a sok múzeumbajárás, a cári kincses gyűjtemény ihlette, vagy egy kirándulás Pétervárra:

Ezt a hajtogatott, szegecseltnek tűnő gyűrűt, pedig Madonnának, örökké változó, megújuló, önmagát citáló stílusához remekül passzol:

Nem véletlenül lett nyertes, Gyémántok belül, ha valaki nem szeretne túl hivalkodón megcsillantani, de mégsem rejtené teljesen véka alá, miből is van a fülbevalója, gyűrűje:

Végül jöjjön a gyümölcslé, Martirosz Szarjan festményeivel, az örmény piacon:

Legeslegvégül pedig az együttfestés öröme, amit a sok tervezés mellett, amolyan hobbiként űznek: