Misa maci forradalma

Még egy-két nap, és elkezdődik a téli olimpia, Szocsi-2014. Éppen ezért elérkezett az idő visszaemlékezni az 1980-as moszkvai olimpiára, annak is a szovjet társadalmat átalakító hatására. Mert tagadhatatlanul volt ilyen: a fogyasztói világ olyan elemi erővel kezdett nyolmulni ekkor Moszkvában (és így az egész országban), hogy nehéz lenne túlbecsülni a hatását.

Egyrészt a boltokban olyan termékek jelentek meg, amelyeket eddig csak filmeken és külföldi utazásokon láthattak: dobozos sör (ráadásul rendes nyugati sörrel), csomagolt vaj, tubusos mustár jelent meg a polcokon (speciel még most is jobban szeretem a klasszikus üveges orosz mustárt, de ettől még micsoda szám volt a tubusos - és rögtön lehetett arról álmodozni, hogy ez biztos ilyen űrhajós kaja, és akkor lehet, hogy a többi titkos fejlesztés is szép lassan része lesz a hétköznapi életnek), a hetvenes években elindított Pepsi-Cola együttműködés nyomán az olimpia idején már lehetett kapni pepsit, sőt, Marlboro cigarettát is lehetett inenntől kapni.

Sorbanállás kóláért, 1980

Ezek a jóléti intézkedések voltak hivatottak megkönnyíteni a moszkvaiaknak az olimpiával járó felfordulás elviselését, meg persze a szokásos figyelemelterelős-legitimációs szándék is kikandikált a termékkínálat hirtelen megnövekedése mögül. Amíg az emberek tudnak vásárolni, addig mindent rendben fognak találni, nem fogja őket zavarni, hogy a fél világ el sem ment a moszkvai olimpiára, közben és ezzel szoros összefüggésben a kevésbé jól sportoló fiatal szovjet férfiak gyanúsan nagy része hiányzik a városból afganisztáni ügyekből kifolyólag.

Másrészt az olimpiához kapcsolódó merchandising hihetetlen ereje előre jelezte és elő is készítette a fogyasztói társadalom megerősödését a Szovjetunióban. A legkülönbözőbb emblémázott termékeket fogom most bemutatni, amik mind azt illusztrálják, hogy mennyire át tudja írni a szimbólikus jelentés a tárgyak használati értékét, hogyan dőlt össze az alapvető szükségletekre és így tervezhető vágyakra alapozó szocialista fogyasztási struktúra. Misa maci ennyiben forradalmár, pár évvel később az ő általa kitaposott ösvényen (inkább sugárúton) trappolt be a Nyugat Moszkvába.

Olimpiás, Misás kitűzője, jelvénye mindenkinek volt, ebben nincs semmi, ha csak azt nem számítjuk, hogy ezek végre büszkén hordható jelvények, amelyeknek nincs (direkt) politikai üzenete. Misát egyébként Viktor Csizsikov gyerekkönyv-illusztrátor tervezte, aki egy 1977-es pályázaton nyerte el az olmpiai embléma tervezési jogát.