Mindig is állatira izgatott a paradoxon, hogy a növekvő társadalmi különbségek hogyan s miként hagynak teljesen hidegen bizonyos rétegeket, sőt mi több, mintha annál inkább törekednének egyesek a még erőteljesebb csillogásra-villogásra, minél erőteljesebben szétnyílik az olló.

Moszkváról beszélek, hogyne, meg azokról az ifjakról, akik a rendszerváltás után születtek, és javarészt a kétezres években cseperedtek fel, tettek/ tesznek szert tudatos (?) fogyasztói döntéseik és társadalmi attitűdjeik legalapvetőbb mintáira.

A kétezres évek: igen a feltörekvő olajárak, a nagyobb gazdasági sokk utáni felkapaszkodás a gödörből, a putyini konszolidáció a jelcini káosz után, a kilencvenes évek nagynyertes pozícióinak megszilárdulásának ideje ez. Közben persze a társadalom jelentős részének kiábrándultsága, a politikai centralizációba vetett bizalom és bizalmatlanság egyszerre, a zárványok, az elnéptelenedés, reménytelen munkanélküliséggel sújtotta városok, és a mindent átszövő média álcsillogása.

Ezen a háttéren groteszknek és egyben elképesztően szemtelennek ugyanakkor naívnak és maga módján törékenynek tűnik nekem az a törekvés, hogy az aranyifjak, aranylányok prominens alakjává váljon valaki. A blog, ami a moszkvai csillogó világ és gyorsan változó krémjének gimnazista életét mutatja be: hátborzongató lenyomata annak, hogy mi az itt és most kánonja a papa porschéján vaduló tinik számára. A blog nem hazudik: a képedbe vágja, hogy pontosan miért nem lehetsz soha posh például, ha egyszerre hiányzik a befolyásos családi háttered és a pénzed.

A blog arcképcsarnoka bemutatja az "elit" tagjait, a válogatás szempontja egyszerű: hol tanulsz, vagy tanultál, kikkel mozogsz, és van-e rólad szaftos pletyka. A tehetség is számít (talents rovat), aktívnak kell lenned valamilyen trendi területen. Érdekes észrevenni, hogy a nevek kapásból latinbetűs átiratban vannak: később ne kelljen bajlódni vele, ha különböző európai nyelvekre kellene majd átültetni, legyen meg egy használatos verzió.

A Tatler bál üdvöskéi.

A legolvasottab és szaftosabb része a blognak a csillogó eseményekről való beszámolók: amik mondjuk egy szalagavató utáni afterpartin esnek meg. Hm. A blog egyben üzleti vállalkozás is: online shopban vásárolhatsz party ruhákat, pólót, illúziót.

A maga felszínességével a blog szerzői tudatos törekvést mutatnak: egyrészt ezzel lekörözik a média gyártotta hasonló témájú és stílusú sorozatokat: pontosan az életből merítve és húsvér szereplőkkel játszva el az epizódokat a világhálón dokumentálva, másrészt a jövő elitjének szereplőit láthatjuk, hiszen a 'körbe' való tartozás most még buli, de majd az üzlet alapja lesz. Csak merem remélni (ál)naívan, hogy az, ami ezen a szűk világon és néhány jól meghatározható éttermen, diszkón, bolton kívül történik és van, szembe jön majd velük. Különben  a felnövekvő generáció tagjai között mélyülő szakadék, a társadalmi mobilitás hiánya a perspektíva.