Oroszok

Két-három éve követem PikkuVarpunen blogját, leginkább a képek miatt (a finnugor rokonság ellenére csak az időnkénti egy-két mondatos angol nyelvű összefoglalókat értem). A egy anya/ belső építész útját követem nyomon, hogyan rendezi be családja (van egy hároméves kislánya) lakását, majd az egész világot a letisztult skandináv design jegyében. Nemrég Szt.Péterváron járt (hisz az csak egy ugrás Helsinkiből), erről kérdeztem.

Since 2-3 years I'm following the PikkuVarpunen blog, mostly because of the pictures (nonetheless the common Finnugric origins of Hungarian and Finnish, I only understand the very rare 1-2 sentence summaries in English at the bottom of the posts). I am following the path of a mom/ interior designer, how she shapes their nest at home, and styles up the world around inspired by the clear-cut Scandinavian design. She was in St. Petersburg recently (hopped their from Helsinki), and this is what she shared with us.

Picture taken from/ a kép innen: http://pikkuvarpunen.blogspot.hu/

1. Which are your favorite 3 design products in Russia?

I really like Russian in it's traditional way, like babushka dolls, "swinging" nevalyashka dolls and women's traditional fur hats. I guess those aren't so "design" in that word meaning, but stylish those sure are.

Megismerkedtem egy belorusz képzőművésszel. Elmúlt hatvan, kopasz, de van copfja és sárga cipőt hord. Fülbevalója is van, meg egy sudár fiatal felesége és egy hatéves fia, akit tavaly, minszki kiállításán ki is állított. Vannak, akik szerint ő Vladimir Tsesler legjobb alkotása.

Bár még csak március van (igen, az van, csak nem kell kinézni az ablakon), de könnyen lehet, hogy az év legerősebb videóklipje elkészült. Nem mertem azt írni, hogy a legszebb vagy a legjobb, mert sem esztétikailag, sem morálisan nem nagyon jön szóba ilyen puhány megközelítés ehhez a filmhez. Egy orosz zenekar, a Biting Elbows zenéjére az együttes frontembere, Ilja Naisuller rendezte. Nézzük meg (csak felnőttek!), aztán mesélek róla még.

Biting Elbows: Bad Motherfucker

A zenekart 2008-ban alakította az énekes Ilja meg a dobos Ilja (Kondratyev). Eleinte punkrockot játszottak, aztán megtanultak valamelyest hangszereken zenélni, Kondratyev ebből adódóan átváltott basszusgitárra, másokat is bevontak, így ma már indie rock a műfajuk. A sikerhez vezető úton több jó döntést is hoztak. Egyrészt leszerződtek a Misteriya Zvuka produceri és terjesztői céghez, amelyik tíz éves rutinnal eligazodik az orosz piac jogokkal nem, de mindenféle más akadályokkal bíró labirintusában. Másrészt előzenekari szerepeket vállaltak komolyabb moszkvai koncerteken, tavaly pl. a Placebonak melegítették be a közönséget. Harmadrészt az énekes belevetette magát a bulvárba, amikor összejött Dasa Csarusa színésznővel - azóta össze is házasodtak.

Naisuller gyerekkorának jelentős részét Londonban töltötte, nyolc év kihagyás után 15 évesen költözött vissza Moszkvába, ahol nemzetközi iskolába járt és rögtön belecsöppent egy zenekarba, énekesnek, noha semmilyen előképzettsége nem volt. Mondjuk a választott műfaja inkább a személyes hitelességet, mint az összhangzattani jártasságot követeli meg. A londoni évek ahhoz is hozzásegítik, hogy ne legyen messziről beazonosítható orosz akcentusa.

És a legfontosabb: rájöttek, hogy nem a zenéjük miatt fogják őket megszeretni és megvenni a tömegek, így belevetették magukat a filmkészítés világába. Naisuller a dalok szerzése és eléneklése mellett a klipek rendezését is magára vállalta. Tehette, hiszen két évig filmrendezőnek tanult, csak aztán inkább a zenére koncentrált. 2011-ben már összehoztak egy erős klipet The Stampede című dalukra, a minőség nem túl meggyőző, de a történet (irodai rablás és gyilkolászás) miatt azt is sokan megnézték. (Aki még nem látta, a facebook-oldalunkon megnézheti.) Akkor még nem törtek ki az orosz piacról. Igazából a Bad Motherfucker a folytatásnak tekinthető, a szerzők maguk Insane Office Escape első és második résznek nevezik az alkotásukat. A A 2013. március 18-án felrakott új klip mindenhol tarol, egy hét alatt 8millióan nézték meg és a nézőszám azóta is tartja a növekedési ütemet. Többek között Samuel L. Jackson is rásegített a berobbanásra, kitwittelte, hogy mennyire bejön neki.

Az orosz reklámügyi és médiafigyelő portál, az adme.ru azon viccelődik, hogy a szokványos orosz hétköznapok csak a külföldiek számára ilyen érdekesek. Hát igen, azt lehetne gondolni, hogy ez milyen rossz országimázs Oroszországnak, majd mindenki azt fogja hinni, hogy ez a rendes ügymenet, de ha a klip kommentjeibe is belepillantunk, akkor látjuk, hogy a többség - ha túllépett a nyitókép által ígért bikinis lányok keveslésén - érti, hogy ez egy film, méghozzá jó. És a dal sem olyan zavaró.

A Teve-sziklát az orenburgi területen találjuk, kilenc kilométerre délkeletre a Vosztocsnij nevű településtől az éppen kiapadóban lévő Ascsiszu patak bal partján. A mintegy húsz méter magas, s egyértelműen fekvő tevét formázó szikla az urálontúli terület egyik legeredetibb természeti formációja.

Holtan találták angliai otthonában a hétvégén Borisz Berezovszkijt, a hírhedt orosz oligarchát. Oroszország valaha leggazdagabb és egyik legbefolyásosabb üzletembere az utóbbi időkben súlyos depresszióval küzdött, nem kizárt, hogy öngyilkosságot követett el. Halála előtt egy nappal adott utolsó interjújában megtörten nyilatkozta, elvesztette életének értelmét, és hazavágyik Oroszországba.

Borisz Abramovics Berezovszkij (vagy ahogy az orosz sajtóban szokták emlegetni, BAB) 1946-ban született Moszkvában. Életének első negyvenhárom évéről relatíve keveset szól a fáma, holott sokat elárul Berezovszkij természetéről. A későbbi oligarcha matematikusnak tanult és már 35 évesen az Orosz Tudományos Akadémia tagja lett. Munkatársai szerint Berezovszkij világ életében megszállottan tudott küzdeni a céljaiért, amivel már fiatalon kitűnt társai közül. A legenda szerint az akadémiai pályára lépő Berezovszkij azt tűzte ki célnak, hogy megszerzi a Nobel-díjat, mint a létező legnagyobb tudományos elismerést. Jól jellemzi Berezovszkij becsvágyát és megszállottságát, hogy nem zavarták olyan jelentéktelen tényezők, minthogy bár nem volt ostoba, azért nem volt a Nobel-díjasokhoz mérhető lángelme sem, vagy hogy a matematikában egyáltalán nem is osztanak Nobel-díjat. Berezovszkij egyik munkatársa azt mondta, meggyőződése, hogy ha nem esik szét a Szovjetunió, Berezovszkij előbb vagy utóbb megkapja a Nobel-díjat.